Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
A Hetés tájnév eredete
ban volt. A hetési bíróságban első ízben 1648-ban tűnik fel. 58 Feltehetően a XVII. század első felében csatolták a hetési bírósághoz, de mindenképpen 1552, az utolsó részletes XVI. századi hetési falufelsorolás után. A Hetes tájnevet magyarázó történeti népmondában jelsorolt hét -háza település viszont kivétel nélkül előfordul 1512-től, az első falufelsorolástól kezdve a hetési bíróságban! :,<) A hetes faluszám csak 1648-tól, Kámaháza hetési bírósághoz való csatolásától (ennek első írott nyomától) változik, bővül nyolcra. A néphagyomány és a helyi történeti viszonyok ily nagyfokú egyezése véletlen műve nem lehet. Kétségtelen, hogy: 1. A monda 1648 előtt keletkezett. — 2. Mivel nem az összes -háza települést sorolja fel, hanem csak azokat, amelyek 1648 előtt a hetési bírósághoz tartoztak, a mondába foglalt hagyomány történeti értékű a hetési bíróság korai periódusára nézve. — 3. Fentiekből is kitűnően a nép történeti tudata lehet forrásunk a történeti események vizsgálatában. Természetesen a monda szájhagyomány, nem pedig egykorú írott feljegyzés, így a szájhagyományos alakulás törvényszerűségeit figyelembe kell vennünk. Tárgyalt mondánkban is megtaláljuk a szokott mondai túlzásokat (Pálháza „nagy község" volt; lakói Szombatfát „alapítják", holott Szombatfa már a XIV. század elejétől létezik/ 10 így a törökkorban elpusztult kis telepek lakói ide csak behúzódhattak), és a kronológia hiányát (Hetes, a hetési hét -háza település Pálháza után keletkezett), mindez azonban a mondai hagyomány igaz voltán alig módosít. A monda keletkezésének időpontját pontosabban is meghatározhatjuk, mivel a század végi és a mai gyűjtésben egyaránt hangsúlyos elem a török pusztítás, közelebbről Pálháza elpusztítása. A monda tükrözi azt a megdöbbenést, melyet Hetes török pusztítása az itt élő nép körében okozott. Pálháza a XVI. század végén még élő település volt. 2590-ben még possessio. 1598-ban hét házból állott. Ezután legközelebb csak 1648-ban említik, amikor — több más hetési településsel együtt — lakatlan pusztának mondják. 01 A közeli Kanizsa várát 1600-ban foglalták el a törökök. Ez 90 évre megpecsételte a vidék sorsát. Számos település pusztult el ekkor. Feltehető, hogy az 1598-ban még élő, 1648-ban már (több más hetési településsel együtt) puszta Pálházát röviddel 1600 után, a XVII. század elején dúlták fel a törökök. 02 58 OL., Est. P. 108., Rep. 38., 275. es., fasc. B., Nr. 35. 59 Hetes területi alakulásának, ezen belül a 7 (1648-tól 8) -háza telep korai adatainak kimutatása: Szentmihályi é. n., B-tábla, és uo. forrásközlés a 19. jegyzetben. m Holub 1933., „Szombatháza" alatt. 1335-től-től említik így és Szombatföldének is, 1524-ben már a mai Szombatfa(lva) nevén szerepel. Eredetileg a radamosi bíróságban volt. A hetési bíróságban csak 1648-tól mutatható ki. (Források: mint az előző jegyzetben!) lil Pálháza történeti adatait a Zala megyei Hegytörténeti Lexikon (elhelyezve a ZmL-ban) kéziratos anyagából, az 583. sz. dossziéból merítettem. A Lexikon Szerkesztő Bizottságának megköszönöm, hogy kutatásaimhoz a Lexikon kéziratos anyagát felhasználhattam! m Erről tehát írott adatunk nincs. Ez a legvalószínűbb lehetőség, bár az is lehet, hogy a kis telepekről, lakott pusztákról nem a török pusztítás, hanem a tőlük való félelem miatt húzódtak be a falvakba, sőt a tököktől független település-pusztulás (és annak a törökökkel való mondai indoklása) is elképzelhető. Szempontunkból a mondának ez a fajta hitelessége nem alapvető fontosságú.
