Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Müller Róbert: Római kori leletek Zalaszentgrótról
MÜLLER RÓBERT: RÓMAI-KORI LELETEK ZALASZENTGRÓTRÖL A mai Zala megye az ország régészetileg legkevésbé kutatott megyéi közé tartozik. Római-kori történetéről is elég keveset tudunk. Néhány sírkő, 1 tumulus-temető- mellett Zalalövő a legjelentősebb lelőhely, melynek feltehetően municipium rangja volt. 3 Az utóbbi években végzett leletmentések anyaga arra utal, hogy a római korban Zalalövő mellett Zalaszentgrót lehetett a megye egyik legfontosabb központja, ahol valószínűleg az i.u. I. század végétől egészen az V. századig folyamatos volt az élet. Zalaszentgrót nem ismeretlen a régészeti irodalomban. A Balatonszentgyörgy és Tűrje közötti vasút építése során Kisszentgrót (Zalaszentgrót—Polgárváros) K-i szélénél viszonylag gazdag római-kori sírok kerültek elő. A földmunkákhoz kapcsolódó ásatást először Posta Béla, majd Darnay Kálmán vezette, akik ásatásaik eredményeit az Arch. Ért. 1895—1896-os évfolyamaiban rövid dolgozatokban közzé is tették. 4 Ezek alapján azonosította Maestriana-t Zalaszentgróttal Domaszewski. 5 Ez volt a véleménye Gráfnak is. Szerinte a Savariaból (Szombathely) Valcumba (Keszthely—Fenékpuszta) vezető út Zalabér és Zalaszentgrót érintése után haladt tovább Ny felé, majd Sümegcsehi és Sümeg között ágazott ketté. Az egyik út Mogetiana (Somlóvásárhely) a másik pedig Valcum felé ment tovább. 6 Meg kell még említeni, hogy Finály G. tévesen Zalalövőt azonosította Maestrianaval. 7 Legutóbb a Tabula Imperii Romani triesti kötete, bár Zalaszentgrótot, mint római-kori lelőhelyet említi a Savaria és Valcum közötti útat úgy vezeti, hogy az Zalaszentgrótot elkerüli, és a Maest1 Müller 1971. 2. térkép. 2 A korábbi irodalom felsorolása Sági K.: Császárkori tumulusok Pannoniában. Arch. Ért. 1943. 113—134. Legutóbb Müller R. 1971. J A hadrianusi Salla municipiumot azonosítja Zalalövővel Mócsy 1974.143. Az 1973ban megindult ásatások összefoglalása Mócsy A.: Zalalövő. Arch. Ért. 101 (1974) 318. 4 Posta 1895. 326—333.; Darnay 1896. 127—132. 5 Domaszewski, A. v.: Die Benefiziarposten und die römischen Straßennetze. Westdeutsche Zeitschrift. 21 (1904) 182. r> Graf 1936. 125—126. 7 Finály G.: Mestrianae pannóniai község helye. Tört. Szemle 1916. 480—488.
