Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Szőke Béla Miklós: Zala vár

A keszthely—fenékpusztai IX—

X. sz.-i temetővel való kapcsolatot

38 abban foglalhatjuk össze, hogy a várszigeti X. sz.-ra keltezett sírokkal meglévő sok közös vonás — főként a temetkezési szokásban jelentkező pogány rítusok alapján — ezt sem vehetjük a IX. sz. közepétől induló temetőnek, legfeljebb a IX. sz. utolsó harmadától, végétől, zömmel azonban a X. sz. első felétől meglévőnek. A fenékpusztai temető ugyanis pogány temetőként jött létre, s mindvégig az is maradt, mivel nem templom köré, hanem a későrómai erőd déli kapujától kiinduló út két oldalán temetkeztek.

:!!) Ez a tény akkor nyer különös jelentőséget, ha figyelembe vesszük, hogy az erődön belül az ún. II. bazilikát a IX. sz.-ban is használtnak tételezik fel. E bazilika északi támpilléreit és a déli oldalon egy kis kápolnát Sági К., a bazilika feltárója (1947—1957), majd Bogyay T., Cs. Sós Á. és Dercsényi D. is az alapján, hogy korábbi építési periódusokban bazalt és dolomitköveket nem használtak Fenékpusztán, a IX. sz.-ra keltezi és a CBC ecclesia Wittimaris-ával azonosítja/'

0 3. Zalavár-Récéskút Radnóti A. 1946—47. évi ásatásai alapján a récéskúti háromhajós bazilikát a IX. sz.-ra keltezte és Pribina korának építési tevékenységével hozta kapcsolatba.'

11 E nézethez kapcsolódott Dercsényi D. és Bogyay T. is.

42 Cs. Sós Á. 1961—63-ban hitelesítő ásatást végzett Récéskúton, újra feltárta a bazilikát és környékét/'

3 Eredményeinek rövid ismertetése előtt hasznosnak tartom, hogy a Radnóti A. által megállapított négy építési periódust is megismerjük. 1. A háromhajós kőbazilika 20,2 (20,5)xl2,l m, déli oldalához egy ,,baptisterium" kapcsolódott. A belső teret három hajóra osztó oszlopsort Radnóti 1947-ben még nem tartotta egykorúnak az első periódussal, később azonban Cs. Sós Á-nek adott szóbeli közlése alapján már valószínűnek tartotta. A templom padlója nagy lapos gránitkövekkel volt kirakva, az apsis, melyhez lépcső 3w

Cs. Sós Á. 1961. 247—305. 39 A fenékpusztai temető újabb részletét Müller R. tárta fel (Rég. Füz. 22. 1969. 54.; 23. 1970. 59. Ez úton köszönöm meg az ásató részletes szóbeli tájékoztatását is.) Ez alapján teljesen bizonyossá vált, hogy nincsenek sírok az erődfalon belül és hogy a temető az erőd déli kapujától kiinduló utat figyelembe véve, annak két oldalán helyezkedik el. Ez a római korban általános temetkezési mód a IX—X. sz.-ban Nagymoráviában is előfordul: Id.: Bfeclav—Pohansko (Fr. Kalousek 1974. temetőtérkép) és Ducove (A. Ruttkay szíves szóbeli közlése). Utóbbi esetben a sírok a nemesi udvar paliszáderődítésének Л alakú belső osztásának egyik kapujától kiinduló út mellett helyezkednek el. 40 Th. von Bogyay 1960. 67. А II. bazilika Wittimaris magántemplomaként feltételezését Dercsényi D. „szellemes feltevés"-nek tartja (A magyarországi művészet története, szerk. Fülep L., Dercsényi D., Zádor A. Bp. 1970. A román kor művészete (Dercsényi D.) 23., mások kétségbe vonják (Rég. top. I. 21/33. lh.). <l Magyar Múzeum 1947. 36—37. 42 Th. von Bogyay 1960. 65—70., Dercsényi D. 1974. 4—5. A két szerző csak a templom patrociniuma felett vitatkozik. Dercsényi D. szerint Szt. Adorján, Bogyay T. szerint Keresztelő Szt. János temploma volt a bazilika. <

;l

Cs. Sós Á. 1969. 51—103.