Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Vándor László: A csácsbozsoki r.k. templom kutatása

minősíthető két bordatípus jelenléte a szentély és hajó eltérő típusú bordákkal való boltozására utal. A leletanyagból, a bordák ívéből és mennyiségéből kitűnik, hogy a „szarvas" típust a szentélyben alkalmazták. A boltozati bordák és az összes többi díszítőelem, a zárókövek kivételével terrakottából készült. (A zárókövek homokkőből vannak faragva.) A terrakotta idomtéglák a templom építőit egyértelműen az Egervár központtal lokalizálható XV. század végén működött építőműhelyhez kapcsolják. A XV. század 80-as éveitől kezdődően Egervári László személyéhez kapcsolhatóan Egervár és környékén nagy építőtevékenység kezdődött.

3,1 A Mátyás uralkodása alatt hatalmas karriert befutott főúr a kezében felhalmozódó gazdagságot családi központja kiépítésére fordította. Felépítette az egervári várkastélyt, amelyet azonban a XVI. században teljesen átépítettek. Tevékenységének legépebben megmaradt alkotása az egervári ferences kolostor temploma. A templomkülső mai helyreállított formájában a magyarországi késő gótikus építészet legszebb alkotásai közé sorolható. Feltáratlan még másik birtokközpontjának, Fancsikának vára, amelynek átépítésére szintén ekkor került sor.

35 Feltárás alatt van az általa építtetett fancsikai kápolna. V. ábra. A templom I. építési periódusa és alapozástechnikája 34 O. L. Dl. 45 666. 35 O. L. Dl. 45 666. 26 048.