Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Szőke Béla Miklós: Zala vár

a tételt állította fel, hogyha a két cölöpsor a bazilika építését megelőzte — tehát nem lehetett kolostorépület maradványa — és keleten és északon nem folytatódik, akkor ez egy „cölöpépület" északi lezárását jelenti, és folytatása a kőbazilikán belül vagy még délebbre található. He pedig így van, akkor ez az épület egy, a kőbazilikát megelőző fatemplom volt. 1961-ben Sós Á. teljesen feltárta a bazilika belső terét, s ennek során három К—Ny irányú cölöpsort tárt fel. A lyukakban nagyrészt a cölöpök maradványai is benne voltak, mélységük 30—60 cm (néha 90 cm), átmérőjük 60—70 cm, aljuk pedig lapos. (2. kép) A templom megszűnésének okát — Radnóti A.-hoz hasonlóan — a kőbazilika építésében látta. Korát először а IX. sz. első felére keltezte, a templom építését pedig Nagy Károly avar hadjáratai utáni frank missziós tevékenységgel magyarázta, míg a kőbazilika építését Pribina— Kocel idejére helyezte/'

7 Később ezt a nézetét megváltoztatta, a kőbazilika első építési fázisát XI. sz.-nak tartotta, а IX. sz.-ban pedig két fatemplomot tételezett fel. Az első egy olyan fatemplom, melyet — főként nyugati példák alapján — a körülötte lévő temető által körülhatárolt sírnélküli terület határoz meg; ez még Pribina előtti missziós tevékenység emléke és а IX. sz. első harmadában С D 3. kép. A bazilika déli falától délre levő rétegek C. Sós Á. 1969. Abb. 24. 4'Rég. Füz. 15. 1962. 80. 78