Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Müller Róbert: Római kori leletek Zalaszentgrótról

cm; talp átm.: 8,1 cm (4. kép 4.). Az urna mellett 71 cm mélységben volt a halott mellé helyezett, élelmet tartalmazó pohár. Fekete, finoman soványított anyagú, szűk talpú, tojásdad testű pohár, felfelé álló vékony pereme enyhén kifelé hajlik. A perem alatt mély vonal fut körbe. M.: 10,5 cm; sz. átm.: 7 cm; talp átm.: 3,5 cm (4. kép 5.). 4. sír. A két hamvasztásos sír között egy másik csontvázas sír foltja rajzolódott ki a VII. szelvényben. A 1,70x0,75 m-es sírban csak egy gyermek nagyon rossz megtartású koponyáját találták. Melléklete nem volt. A sírfolt tájolása К—Ny 16° eltéréssel É felé. A leltárkönyv a 3. sír mellékleteiként a következő tárgyakat sorolja fel.

29 Egy vörös színű, talpgyűrűs, kihajló peremű edényke töredékei. A 4 cm átmérőjű fenék alsó oldalán utólag bekarcolt jel figyelhető meg (4. kép 6a—6b.). Egy vörös, korongolt edény töredékei. Egy vörös színű, talpgyűrűs (átm.: 5,3 cm) kihajló peremű tál töredékei. Három darab lemezes vastárgytöredék, valószínűleg nem összetartozók (4. kép 7—9.). Végül pedig egy jó állapotú lándzsa. A 32 cm hosszú fegyver kör keresztmetszetű, a lap felé fokozatosan szűkülő köpűje 16 cm hosszú (átm.: 2,7—1,3 cm). A babérlevél alakú lap legn. sz.: 5,6 cm, mindkét oldal középvonalában hirtelen kiugró erős bordával megerősítve (4. kép 10.). Bár nem elképzelhetetlen, hogy ez utóbbi tárgyak is sírból származnak, — különösen áll ez a szép lándzsára — sem a napló, sem a rajzok nem utalnak ilyen mellékletű sírra. Valószínűbb, hogy a leltárkönyvben téves a bejegyzés, és a leletek az ugyanitt talált római-kori település anyagához tartoznak. Az ásatás során a sírok között őskori, későközépkori és rómaikori települési objektumok, nagyrészt szétdúlt maradványait találták. Most csak az utóbbiakkal foglalkozunk. A nagy mennyiségű kerámiából a legjellegzetesebb darabokat közöljük. A téglaszínű, jól soványított, finom tapintású töredékek mellett a különböző árnyalatú szürke, durvább anyagú töredékeket említhetjük, melyeken a leggyakoribb díszítés a többnyire vízszintesen futó, sűrű vonalkázású, ún. seprűs disz (pl. 7. kép 1.). Hasonló anyagú egy nagy méretű, szürke edény perem-oldal töredéke, melynek vízszintesen kihajló széles pereme hullámos, oldalát sűrű vízszintes hornyolás borítja (7. kép 2.). Ilyen peremet Bonis Ê. több típusán is találunk, bár ezek anyaga és díszítése többnyire más (világos színűek, márványozottak, vagy piros és barna bevonatúak).

30 A szombathelyi korai császárkori temető Vespasianus éremmel keltezhető 45. sírjának egyik urnája a miénkkel megegyező anyagú és peremű. A vízszintesen futó sűrű hornyolást pedig a sír másik urnáján találjuk meg.

31 Anyagában és díszítésében is megegyezik töredékünkkel a magyarszerdahelyi kora római temető 36. sírjának urnája,

3

'

2 és egy intercisai töredék.

33 Egy világosszürke, az előbbinél kisebb edény pereme rövidebb, duzzadt, fent két, külső oldalán pedig egy körbefutó bordával, oldalán sűrű vonalkázással díszített (7. kép 3.). Hasonlóan érdes tapintású anyagból készült Bonis Ê. VII. t. 4. típusa, melynek perem29 GM. ltsz. 64. 1. 192—196. 30 Bonis 1942. X. t. 10. és XI. t. 4—5. típus. 31 Mócsy 1954. 171. és 180. 10. kép 45. sír 3. 32 Horváth László közöletlen ásatása. Itt mondok köszönetet az ásaíónak, hogy anyagát megtekinthettem. 33 Barkóczi 1954. 35. és IX. t. 4. A „D" árok 2. gabonásverméből korai anyaggal együtt.