Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Müller Róbert: Római kori leletek Zalaszentgrótról

Zalaszentgrót—Felsőaranyod, Kavicsbánya. A felsőaranyodi kavicsbányában (1. kép 2.) földmunkák során sírokat és í.Hepűlésobjektumokat bolygattak meg. 1962. május 10-én került a GM-ba egy töredékes korsó. A téglaszínű, sárgásbarna mázzal bevont, egyfülű, hasas korsó mérhető magassága 13,3 cm, legn. átm.: 10,5 cm. Lefelé erősen szűkül, majd szélesedő (átm.: 5 cm) talpban végződik (4. kép L). Ez a későrómai kerámia va­lószínűleg sírból származott. Ezt igazolták az 1963. július 8—20-a között végzett leletmentő ásatás eredményei is. 24 Sajnos az ásatási naplóban rögzített megfi­gyelések, 25 és a leltárikönyvi bejegyzések között eltérés van. Az 1. sír alig észrevehető foltja a II. szelvényben került elő. A 110 cm mély­ségben fekvő gyermekváz (h. : 131 cm) К—Ny tájolású volt (kb. 22° eltéréssel É felé). Mellékletei: 1. A fej bal oldalán egy lila színű üvegpohár apró töredé­kei, az eredeti forma nem rekonstruálható; 2. A fülrésznél egy megsemmisült fülbevaló nyomai, ami a zöld oxid alapján bronzból készült; 3. A bal csuklón egy jó állapotban lévő bronz karperec (4. kép 2a—2b.). Az öntött, nyitott végű, enyhén ovális keresztmetszetű karperec két végét ellapították, és ,,V" alakot kalapáltak bele. A stilizált állatfejek két alig kiemelkedő borbából nőnek ki (átm.: 5,7—6,6 cm); 4. Jobb kezén egy bronzból készült huzalgyűrű nagyon rossz megtartású töredékei, melyek a konzerválás során megsemmisültek; 5. A lábnál egy téglaszínű, sárgászöld mázzal bevont, kis talpon álló hasas korsó. A kihajló vízszintes perem sérült (4. kép 3.). A perembe torkollik az 1,9 cm széles kanellu­rás fül. M. : 14,5 cm; sz. átm.: kb. 4 cm; legn. átm.: 9.4 cm; talp átm.: 3,8 cm. A 2. sír a napló és az ásatási rajz szerint а VI. szelvénytől Ny-ra, 72 cm mélységben merült elő. Egy belyukasztott oldalú római kori edény, körülötte kb. 60—65 cm hosszú, ÉK—DNy irányítású, piskóta alakú foltban hamut és kalci­nalt csontszilánkokat találtak. Ez tehát egy szórthamvas sír volt. A sírhoz tar­tozó edényt nem tudtunk azonosítani. A leltárkönyvi bejegyzés szerint a 2. sír­ban egy ép bögre és egy tál alakú urna volt. Mint látni fogjuk ezek a kerámiák a 3. sírhoz tartoztak. Az ásatási felvételek között három fényképet találtunk, 213 melyek a szöveg szerint az aranyodi szórthamvas sírról készültek. Jól felismer­hető a jellegzetes piskóta alakú sírfolt, DNy-i felében egy oldalára dőlt, belyu­kasztott oldalú edény. A több oldalról készített felvételek alapján kerámiánk kb. 15 cm magas, világosabb színű edény volt. Alja szük, fokozatosan hasasodó, vállas, rövid nyakú, fületlen edény, rövid kihajló pereme valószínűleg lekere­kített. 3. sír. Az 1. és a 2. sír között, а IV. szelvényben került elő. Az ásatási napló, az ásatási rajz és a fényképek 27 alapján egyértelmű, hogy ennek a sírnak a lele­teit leltározták be a 2. sír anyagaként. 28 A halott maradványait az 58 cm mély­ségben talált tál alakú urna tartalmazta. A sötétszürke színű, szűk gyűrűs talpú tál vállas, duzzadt pereme kihajló, belül is profilált. M.: 13,5 cm; sz. átm.: 23 24 Köszönetet mondok Valter Ilonának, az ásatás vezetőjének, hogy az anyag fel­dolgozását engedélyezte. GM. Adattár sz. 210. 2(i GM. Fototár ltsz. 3537—3539. 27 GM. Fototár ltsz. 3540—3542. 28 GM. ltsz. 64. 1. 190—191.

Next

/
Oldalképek
Tartalom