Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Müller Róbert: Római kori leletek Zalaszentgrótról
Zalaszentgrót—Felsőaranyod, Kavicsbánya. A felsőaranyodi kavicsbányában (1. kép 2.) földmunkák során sírokat és í.Hepűlésobjektumokat bolygattak meg. 1962. május 10-én került a GM-ba egy töredékes korsó. A téglaszínű, sárgásbarna mázzal bevont, egyfülű, hasas korsó mérhető magassága 13,3 cm, legn. átm.: 10,5 cm. Lefelé erősen szűkül, majd szélesedő (átm.: 5 cm) talpban végződik (4. kép L). Ez a későrómai kerámia valószínűleg sírból származott. Ezt igazolták az 1963. július 8—20-a között végzett leletmentő ásatás eredményei is. 24 Sajnos az ásatási naplóban rögzített megfigyelések, 25 és a leltárikönyvi bejegyzések között eltérés van. Az 1. sír alig észrevehető foltja a II. szelvényben került elő. A 110 cm mélységben fekvő gyermekváz (h. : 131 cm) К—Ny tájolású volt (kb. 22° eltéréssel É felé). Mellékletei: 1. A fej bal oldalán egy lila színű üvegpohár apró töredékei, az eredeti forma nem rekonstruálható; 2. A fülrésznél egy megsemmisült fülbevaló nyomai, ami a zöld oxid alapján bronzból készült; 3. A bal csuklón egy jó állapotban lévő bronz karperec (4. kép 2a—2b.). Az öntött, nyitott végű, enyhén ovális keresztmetszetű karperec két végét ellapították, és ,,V" alakot kalapáltak bele. A stilizált állatfejek két alig kiemelkedő borbából nőnek ki (átm.: 5,7—6,6 cm); 4. Jobb kezén egy bronzból készült huzalgyűrű nagyon rossz megtartású töredékei, melyek a konzerválás során megsemmisültek; 5. A lábnál egy téglaszínű, sárgászöld mázzal bevont, kis talpon álló hasas korsó. A kihajló vízszintes perem sérült (4. kép 3.). A perembe torkollik az 1,9 cm széles kanellurás fül. M. : 14,5 cm; sz. átm.: kb. 4 cm; legn. átm.: 9.4 cm; talp átm.: 3,8 cm. A 2. sír a napló és az ásatási rajz szerint а VI. szelvénytől Ny-ra, 72 cm mélységben merült elő. Egy belyukasztott oldalú római kori edény, körülötte kb. 60—65 cm hosszú, ÉK—DNy irányítású, piskóta alakú foltban hamut és kalcinalt csontszilánkokat találtak. Ez tehát egy szórthamvas sír volt. A sírhoz tartozó edényt nem tudtunk azonosítani. A leltárkönyvi bejegyzés szerint a 2. sírban egy ép bögre és egy tál alakú urna volt. Mint látni fogjuk ezek a kerámiák a 3. sírhoz tartoztak. Az ásatási felvételek között három fényképet találtunk, 213 melyek a szöveg szerint az aranyodi szórthamvas sírról készültek. Jól felismerhető a jellegzetes piskóta alakú sírfolt, DNy-i felében egy oldalára dőlt, belyukasztott oldalú edény. A több oldalról készített felvételek alapján kerámiánk kb. 15 cm magas, világosabb színű edény volt. Alja szük, fokozatosan hasasodó, vállas, rövid nyakú, fületlen edény, rövid kihajló pereme valószínűleg lekerekített. 3. sír. Az 1. és a 2. sír között, а IV. szelvényben került elő. Az ásatási napló, az ásatási rajz és a fényképek 27 alapján egyértelmű, hogy ennek a sírnak a leleteit leltározták be a 2. sír anyagaként. 28 A halott maradványait az 58 cm mélységben talált tál alakú urna tartalmazta. A sötétszürke színű, szűk gyűrűs talpú tál vállas, duzzadt pereme kihajló, belül is profilált. M.: 13,5 cm; sz. átm.: 23 24 Köszönetet mondok Valter Ilonának, az ásatás vezetőjének, hogy az anyag feldolgozását engedélyezte. GM. Adattár sz. 210. 2(i GM. Fototár ltsz. 3537—3539. 27 GM. Fototár ltsz. 3540—3542. 28 GM. ltsz. 64. 1. 190—191.