Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Müller Róbert: Római kori leletek Zalaszentgrótról
(átm.: 5.6 cm) talpgyűrűvel (2. kép 2.). Ezenkívül csak egy 23 cm hosszú tegulatöredéket leltároztak be a MNM-ban. A Posta B. által közölt helyszínrajz alapján megállapítható, hogy ugyanazon a helyen, csak valamivel később végzett ásatást Darnay K. Posta B. I. és II. sírja a 13—14. szelvénypont között volt (1. kép la.), a III.—V. római sír és a kora Árpád-kori temető pedig a 16. vasúti szelvény körül került elő (1. kép 1.). Darnay K. azt írja, hogy az általa feltárt sírok a 15—17. szelvények közt voltak. 11 Ezeket öt csoportra osztotta („római, vasmellékletes, Laténe, őskeresztény, középkori"). A leírás alapján csak annyi bizonyos, hogy római és kora Árpád-kori sírok voltak. A négy római sír leírását a következőkben összegezhetjük: 1. sír. Az egy darabból faragott, szabályos téglalap alakú homokkő alapra bazaltkőből és mészkőből falazott kamrát építettek, melynek egyik felét háztető alakú mészkő borította (másodlagosan felhasznált szarkofágfedél?), a másikat egy ugyancsak másodlagos felhasználású feliratos sírkő. A sír közelében később előkerült eredeti helyén az AN(NORUM) LVI: APPIA AMMONIA CONIUX CONIUGI CARISSIMO POS(NIT). A (ERES) S(IBI) F(ECIT) feliratú ko anyagban és méretben is egyező alapja, melyet két szőlőfürt között egy füles korsó díszített. A feltehetően gyermek számára készített sírban (h.: 140 cm, sz.: 60 cm) egy felnőtt maradványait találta derékban összehajlítva (a koponya a lábak között volt). Leletek csak a sír fenekén kerültek elő: egy ezüstkarika, két üvegdarabka és két gyöngyszem, melyek eredetileg a sírládába eltemetett gyermekhez tartoztak, akinek vázmaradványait a sír mellett találta meg, és a csontok között 10 olyan gyöngyszem volt amely megegyezett a sírládában találtakkal (?). Ezenkívül a gyermek csontjai között került elő egy átfúrt római érem. A 2. sír alja téglából készült, oldala és teteje pedig tegulákból. Ez is gyermek részére készülhetett (külső méretei: 190x110 cm, a belsők: 119x45 cm). A bolygatott és kirablott mellékletnélküli váz К—Ny tájolásban feküdt a sírládában. A 3. sír bolygatatlan volt, de a 195x72 cm-es kőből falazott láda összeomlott. A sírban egy К—Ny tájolású váz nyugodott. A sír közepén egy ép, a ,,lábán" pont-körös díszítésű hagymafejes bronzfibula került elő, mellette egy Maximianus bronzérem volt. A 4. sír egy összeomlott téglasír volt. A váz lábánál két üvegedényt találtak, — az egyik „pezsgőspohár" alakú volt — melyeket csak a földdel együtt tudtak kiemelni. Az alsó lábszárak között egy erősen megrongálódott hagymafejes fibula volt. Csak megemlíti, hogy ezeken kívül még több kő- és téglasír került elő, de ezek melléklet nélküliek voltak, mert már előzőleg kirabolták őket. A 10. és 12: vasúti szelvény között, a kavicsgödör területén két urnasírt is feltárt Darnay K. Posta В. a 12. szelvénypont mellett találta az általa keltának meghatározott, de részletesen nem ismertetett hamvasztásos sírokat. Ez a két urnasír tehát az 1. kép la. lelőhelyétől alig valamivel északabbra került elő. Az egyik sír a benne talált korongos fejű, sordott szárú bronztű alapján őskori, valószínűleg bronzkorvége-koravaskori. A másik sír viszont lehetne kora császár11 Posta 1895. 227. térkép; Darnay 1896. 127.
