Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Vándor László: A csácsbozsoki r.k. templom kutatása

pontra utal az is, hogy egy új bordaforma is szerepel a leletanyagban, amelynek keltezését a XV—XVI. század fordulójára tehetjük.

38 A csácsbozsooki templomot az Egerváron működő műhely utolsó alkotásának tekinthetjük. Az Egervári család kihalásával a birtok idegen kézre került, így az építtető tevékenység megszűnt.

39 A nagy kapacitású műhely, mivel a környéken nem talált megfelelő donátorra, beszüntette itteni működését. A csacsi templom további bővítése nyilván tervbe volt véve, az északi oldalon egy oldalkápolnával, mivel az ide vezető ajtót az északi oldallal megépítették. Ez az oldalkápolna 1532-ig, a templom pusztulásáig el is készült, ezt azonban már kőből építették (VII. ábra 6.). A templom 1532-ben a törököknek esik áldozatul a faluval együtt, és a XVIII. századig nem építik újjá. A XVIII. századi építkezésekre vonatkozó adatokat a templom történetével foglalkozó részben részletesen tárgyaltam. A XIX. század első felében keletkezett a klasszicista kapuépítmény, amelynek keletkezését pontosan nem tudjuk meghatározni, de Rómer Flóris 1863ban tett látogatásakor már megvolt (1. kép). A XX. századi átépítések a templom összképét tovább rontották, ezek eltávolítása az újjáépítés során meg fog történni (8. kép, I. ábra). A templom helyreállítása kapcsán a gótikus külső jut érvényre. A későbbi ráépítésektől megtisztított templom méltóképpen fogja reprezentálni a zalai késő gótikus építészetet. LÁSZLÓ, VÁNDOR: ERFORSCHUNG DER RÖM. KATH. KIRCHE IN CSÁCSBOZSOK (Resümee) Die Erforschung der Kirche von Csácsbozsok wurde durch die BaudenkmalRestaurierung der Kirche notwendig. Die mittelalterlichen Quellen, die sich auf die Kirche mit gotischen Äußeren beziehen, sind sehr lückenhaft. Zudem entstellten die späteren Umbauten das äußere und innere Bild des Gebäudes wesentlich. Im Laufe der Freilegung stellte es sich heraus, daß die erste Periode der Kirche eine romanische Ziegelkirche mit kleinem Rundbogenchor war, wohl in der zweiten Hälfte des 13. Jahrhunderts erbaut. Der Grundriß und die Fundamentierungstechnik der Kirche lassen auf Beziehungen zu mehreren Ziegelkirchen in den Komitaten Zala und Somogy schließen. Der Bau der zweiten, gotischen Kirche erfolgte um die Wende des 15. und 16. Jahrhunderts. Diese Ziegelkirche weist mit ihren Terrakotta-Ornamentmotiven Werkstättenbeziehungen zu der Bauwerkstatt auf, die in der Umgebung der Gemeinde Egervár eine bedeutende Tätigkeit ausübte. Diese Bauwerkstatt knüpft sich an die Person von László Egervári, einem Würdenträger des Königs Matthias Corvinus. Die Kirche in Csácsbozsok ist die letzte Schöpfung dieser Werkstatt. Im Jahre 1532 zerstörten die Türken das Gebäude, das erst im 18. Jahrhundert wiedererbaut wurde. Im 19. und 20. Jahrhundert erfolgten weitere Umgestaltungen. Nach der Restaurierung kommt das gotische Äußere der Kirche zur Geltung. Várnai: i. m. 367. 1. Éber László: Egervári Bereck síremléke. Arch. Ért. 1915.