Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Vándor László: A csácsbozsoki r.k. templom kutatása
A IX. sz. szelvényben a hajófal külső oldalán a kiváltott fal még megfigyelhető volt, de itt megszakadt, és az alapozásnál mélyebbre ásott újkori sírok miatt az előcsarnok nagyságát nem lehetett megállapítani. IV. A templom építéstörténete I. A templom első periódusa egy kis mértékű, egyhajós, félköríves szentélyű téglatemplom. A templom hossza 10,5 m, szélessége 5,1 m (külső méret). A kis templom teljes egészében 33X16X5 cm-es téglákból épült. Követ csak az épületdíszítésre használtak. Ezeket az átfaragott köveket a második periódus falában építőanyagként felhasználták. Alapozástechnikája — döngölt agyagba, élére váltakozva rakott téglák — és méretei alapján a XIII. század második felében épült zalai téglatemplomok sorába tartozik (V. ábra 1—2.), amelyeknek épebben maradt képviselői a bucsuszentlászlói,8 polai 29 templomok, de ugyanezt az alapozási módszert lehetett megfigyelni az ugyancsak erre az időre datálható vitenyédszentpáli templomnál, 30 és a zalaszentmihályfai templom egyenes záródású, második szentélyénél is. 31 A kis templom alapozástechnikájában és a sarokrészek megerősítésének módjában közeli kapcsolatban van a látrány-rádpusztai templommal (VI. ábra). Ezen analógiák alapján a látrány-rádpusztai templom román periódusának XII. századi datálását tévesnek tartom. 32 A templom bejárata a déli oldalon helyezkedett el. Erre utal a déli oldalon később hozzáépített toldaléképület, amely valószínűleg előcsarnok volt, s amelynek a déli falból kissé kiugróan épített észak—déli irányú alapozását a VIII. sz. szelvényben találtuk meg. Ez az építkezés valószínűleg összefüggésben volt a II. román padlószint kialakításával (IV. ábra). Építési idejét leletanyag hiányában nem tudjuk pontosan meghatározni, de az első periódustól eltérő alapozástechnikája a XIV—XV. századra utal. II. A nagyon kisméretű templomot a falu a XV. századra kinőtte. A kisméretű templomot elbontották, kivéve a északi falat, amelyet szervesen beleillesztettek az új templomba. Az új templom építésénél 30X15X6 cm-es téglákat használtak, de ugyanakkor beépítették a bontásból származó téglaanyagot is. Az új templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul (VII. ábra 1.). A templom gótikus formái, a toronyalj belső kapujának enyhe csúcsíves formája, valamint a kórusból a toronyba vezető félköríves, és a torony déli kapujának ugyanilyen megoldása a kései, a reneszánszba hajló gótika időszakára utal. 28 Valter Ilona: A bucsuszentlászlói r. k. (volt ferences) templom helyreállítása. Műemlékvédelem 1974. I. 16—21. 1. 29 Valter Ilona: A becsehely-polai templom. Magyar Műemlékvédelem 1967/1968. 30 Valter Ilona: Pusztuló román kori kerektemplom Bagodvitenyéden (Zala m.) Műemlékvédelem 1967/2. 72—75. 1. 31 Valter Ilona: A zalaszentmihályfai r. k. templom kutatása. Magvar Műemlékvédelem 1971/1972. 158. 1. 32 Éry István: A Látrány-rádpusztai templomrom feltárása és állagmegóvása. A Veszprém megyei múzeumok közi. 6. 1967. 183—194. 1.
