Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Vándor László: A csácsbozsoki r.k. templom kutatása

A II. sz. szelvényben a fal belső oldalán megállapítottuk a két eltérő alapozású fal találkozásának pontos helyét. Az agyagba alapozott falból itt egy észak—déli irányú keresztfal indul ki, amit lefaragtak és teljesen kitermeltek (5. kép). A föld egészen az alapozás aljáig bolygatott volt, a törmelékből egy bordatöredék került elő. A szelvényben két, az alapozásnál mélyebbre ásott késő középkori sírt tártunk fel. A III. sz. kis szelvényben a torony déli külső oldalán megállapítottuk, hogy a torony a második periódus hajójával egyidőben, azzal szervesen együtt épült. A IV. sz. szelvényt a szentély előtt keresztben vettük fel. A szelvényben megtaláltuk a gótikus templom szentélylépcsőjének szétdúlt maradványait. Az északi fal mellett a barokk szószék és a keresztelőmedence alapozását találtuk meg. Az erősen kevert földből több borda és bordatöredék került elő. A szelvény közepén a templom tengelyében a szentélylépcső előtt egy XVIII. századi sír került elő, amelyben egy nagyon szép fa mellkeresztet bronz corpussal találtuk. A sírt azonosítani lehetett a templom újjáépítését vezető Wimmer Ferdinánd bencés szerzetes sírjával (+1769). A szelvény déli oldalán a fal mellett, részben a fal alá mélyítve egy erősen bolygatott középkori sírt tártunk fel, melyet I. Ferdinánd kis ezüst dénárja datált. A Wimmer Ferdinánd sírjának nyugati oldalán találtuk az egész feltárás során az egyetlen ép rétegsort (IV. ábra). Az alsó habarcsos réteget az első periódus építési rétege alkotta. Ennek padlószintje kialakításához a belső részt fekete humuszos földdel feltöltötték, ami fölé habarcsba rakott téglapadló került. Ezt a padlószintet később felszedték, és a templom új padlót kapott. Az efeletti feltöltésen már a gótikus templom padlószintje volt, amelyen vastag égéses törmelékréteg utalt a pusztulásra. A barokk padlószintet homok betöltésével még tovább emelték. V. sz. szelvényünket a szentélyben nyitottuk. A szelvényben megtaláltuk az első templom félköríves szentélyét, amely az északi fallal azonos alapozástechnikával készült (6. kép). A félköríves szentély középvonalában néhány megmaradt kő jelezte az oltár helyét. Az oltáralap előtt néhány padlótégla a helyén maradt. Ezek fölött nagy mennyiségű ácsolatszeg jelezte a templom bontását (7. kép). A félköríves szentély alapjára részben ráépült a gótikus templom oltára, amelynek alapozása mellett egy egyhelyben összetört korsót találtunk (II. ábra 1.). A gótikus templom oltárának középvonalában, a félköríves szentély déli oldalának belső fala mellett egy férfisír volt, fejénél kitépett nyelvű bronz csengő melléklettel. A szelvényben megállapítottuk, hogy a diadalív teljes egészében XVIII. századi. A gótikus diadalív nagyon megcsonkított terrakotta elemeit és bordadarabokat a szentély északi fala mellé ásott gödörbe temették. A VI. sz. szelvényben, amelyet az újkori oldalkápolnában ástunk, megtaláltuk a félköríves szentély külső ívét. Megállapítottuk, hogy az I. sz. szelvényben megtalált oldalkápolna keleti fala az oldalkápolna belső osztófala alatt húzódik. Egy ponton megkaptuk az elbontott barokk sekrestye alapozását. A VII. sz. szelvényünkben szintén a barokk sekrestye alapjai jelentkeztek.