Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Vándor László: A csácsbozsoki r.k. templom kutatása
boltozták. 13 Ezek a munkálatok 600 Ft-ba kerültek, amint ezt Sárkány Gábor zalaegerszegi esperes írja, de a továbbiakban így nyilatkozik: „a templomot valamennyire, de elégtelenül tatarozták." 14 A Zala megyei bizottság pedig jelentést küldött a Helytartótanácsnak, hogy a csacsi templom, amely soká tető nélkül volt, boltozatot kapott; de a falakat vakolatlanul, meszeletlenül hagyták; a torony pusztulóban; harang nincsen; egynek szerzésére a hívek összeadtak 33,— Ft-ot, de hogy hová lett a pénz, nem tudni; az eddigi javítást az uradalom eszközölte, a kézi munkát a hívek szolgáltatták. 15 A munkálatok folytatódtak, mert 1746-ban jelenti a megye a Helytartótanácsnak, hogy a csacsi torony megújításához az anyag együtt van; harangokat is szereztek. 16 1748-ban írja a Göttweigi Diarium, hogy ,,a csacsi templom jó karban van, csupán oltára nincsen, ezt Göttweigből fogják kapni, s télig készen lesz." 17 Az 1768. évi megyei jelentés szerint: „A kívül-belül jó karban levő csacsi templom szilárd anyagból épült; van téglából épült tornya két haranggal; egy oltára a kis Jézussal, oldalt szobrokkal ékesítve. A templom hossza nyolc öl, négy láb, hat hüvelyk." 18 Ezeket a munkálatokat Wimmer Ferdinánd plébános és jószágkezelő végeztette, aki 1761—1769-ig, haláláig működött itt. 19 Az 1778. évi Visita szerint a templom ekkor már Szent Sebestyén tiszteletére volt szentelve, már szószék és keresztelőkút is van. 20 Ezt az 1816. évi Visita azzal egészíti ki, hogy a templomnak van kórusa orgonával; két oltára: egyik Szent Sebestyén, a másik Szent Benedek tiszteletére; a sekrestyébe az északi oldalon kívül van a bejárás; a szószék alacsony, tető nélküli; alatta keresztkút, melynek rézmedencéje faoszlopon áll. 21 1832-ben megállapítják, hogy „.. . annak északi oldala a nedvesség miatt tisztátalan. Ezen úgy segíthetni, ha a templom északi falába ablakot nyitnak, hogy a levegőnek szabad járása legyen .. ," 22 A templomot a pannonhalmi főapátság a XIX. század végén tataroztatta, 1895-ben avatták. 23 Az 1930-as években a templom az északi és déli oldalán újabb bővítményeket kapott, és az oldalkápolnákkal való összeköttetés megoldására nagyméretű ajtókat és ablakokat vágtak. Ugyanakkor lebontották a szentély és a hajó északi támpilléreit, ami a templom statikai állapotát megbontotta. Az alapozási hiányosságok miatt az újabb toldaléképületek életveszélyessé váltak. A templom teljes felújítása aktuális lett. Ezek a munkálatok szükségessé tették a régészeti kutatás elvégzését. A templommal a szakirodalom eddig nem nagyon foglalkozott, csupán a műemlékjegyzékekben szerepelt, téves adatokkal. 24 A máig legteljesebb leírás 13 Füssy: i. m. 401. 1. 14 Füssy: i. m. 401. 1. 15 O. L. Helytartó Tan. osztály. Lad. В. fasc. 15. fund. ad. 1746. 16 Füssy: i. m. 402. 1. 17 Füssy: i. m. 402. 1. 18 Füssy: i. m. 402. 1. 19 Füssy: i. m. 407. 1. és a csácsbozsoki plébánia anyakönyve. 20 Füssy: i. m. 402. 1. 21 Füssy: i. m. 402. 1. 22 Füssy: i. m. 404. 1. 23 Füssy: i. m. 402. I. 24 Genthcn István: Magyarország művészeti emlékei I. Bp., 1959. 56. 1.
