Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Valter Ilona: A zalalövő-zalamindszenti ?. k. templom kutatása

A XIII. századi nyugat-dunántúli téglaépítészet legkvalitásosabb alkotásai a kerektemplomok: a kallosdi és a nagytótlaki (Selo). Az előbbinek a fülkerendszeréhez, fülkeformájához, az utóbbinak téglalapkeresztmetszetű lizénarendszeréhez áll közel a mindszenti templom. Helye tehát abban az építészeti körben keresendő, mely véleményünk szerint a XIII. század húszas, hatvanas, hetvenes évei között virágzott Nyugat-Dunántúlon. Templomunk tehát a XIII. század közepe táján épülhetett. Az építtető családot nem ismerjük, okleveles adatok nem támogatják a templom építési korának megállapítását. Tudjuk, hogy a falu másik neve a középkorban Kerekgárdony volt. A Mindszent nevet akkor kapta, amikor temploma — Mindenszentek tiszteletére szentelve — felépült. Valamelyik kisvagy középnemesi család lehetett az építtető. A XV. században feltűnő Gersei Pethő család mellett mindig voltak kisnemesi birtokosai is a falunak. Nagyságra, jelentőségre nézve a középkori falu — amint az oklevelekből kiderült — olyan volt, mint sok ezer társa a középkorban. Templomát a gótikában sem építették át, csak a török idők után meginduló új élet kényszerítette a lakókat az újjáépítésre és a bővítésre. 1743 körül épült a mai szentély, a birtokos Nádasdy vagy az Irsay és Potyondy családok anyagi támogatásával. Ekkor kerülhetett a templomba a ma is meglévő barokk oltár, Mindenszentek ábrázolású értékes képével, finom művű oltárépítményével, amelynek csavartoszlopos formája, párkánytagolása 13. sz. kép. A templom déli oldala helyreállítás után