Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Valter Ilona: A zalalövő-zalamindszenti ?. k. templom kutatása

említés arról, hogy Mindszent, Pacsa, Kutasi Szent Péter falvak pusztává lettek. Széljegyzetben ez áll: „coloni Turcis subiecti".

26 1591-ben még mindig „praedium" Mindszent. Szécsi Tamást iktatták be akkor birtokába.

27 Az 1600 körüli állapotokra jellemző az az oklevél, melyben Ispán Zalay Mihály vallja, hogy mindennemű élelem és ruházat hiánya miatt teljes birtokrészeit és Mindszent possesióban levő, elhagyott és épületektől teljesen megfosztott nemesi kúriáját, amely mellett északról és délről házak, vagyis nemesi sessiok vannak, minden hozzátartozó javakkal visszaváltásig elzálogosította 40 Ft-ért.

28 1619-ben a kemendi várhoz tartozott a falu. Az 1642-es dicalis összeírás 3 puszta jobbágytelket említ.

29 Az 1690-es és az 1697-es úrbéri összeírásból megtudjuk, hogy a török korban a kanizsai basa volt a falu földesura, akinek évi 10, a szultánnak 5 Ft-tal adóztak. 1690-ben Sárkány István és Perneszy Ferenc volt a község ura örökjogon, 1697-ben pedig a Nádasdy család. Mindkét összeírás a falu stabilabb létéről beszél. 1690-ben már csak két puszta telek volt, 1697-ben azt olvashatjuk, hogy a telkek jó állapotban vannak. A lakosok katolikus és luteránus vallásúak voltak.

30 A XVIII. században teljesen rendeződtek a viszonyok, ez a török utáni megújhodás korszaka. Különböző nemesi családok voltak a falu urai. 1728ban a Nádasdy család Lipót nevű tagja, valamint Nagy János, Tallián József és Ján Benedek volt itt birtokos.

31 1739-ben az Irsay és a Potyondi család.

32 1748-ban 45 lakott házat írtak össze a faluban.

33 A Nádasdyak birtokában volt Mindszent 1778-ban és 1793-ban is. 1778-ban 366, 1786-ban 374, 1793-ban 384 katolikus lakost írtak össze a faluban.

34 Mindszent község a múlt században fokozatosan összeépült a szomszédos és dinamikusan fejlődő Lövővel. 1926-ban hivatalosan is hozzácsatolták, közigazgatásilag ma is odatartozik, önálló létét elvesztette. Zalamindszent temploma Középkori források nem beszélnek a templomról, a pápai tized jegyzékben sem szerepel. Egyházára vonatkozó adatok 1550-ből és 1554-ből származnak, Ambrus nevű plébánost említik mindkét alkalommal.

35 26 Va. m. L. Káptalani Protocoll. Antiqua IV. 62. 27 О. L. P. 507. Nádasdy cs. vilad. lt. a O. ker. III. Rp. 135. No. 10. Fasc. 2, 28 Va. m. L. Kápt. jegyzőkönyv XVIII. к. 161. 1. 119. sz. A. 1600. 29 О. L. Festetics cs. lt. (Gersei Pethő lt.) R. sz. 68. No. 984/b pag. 143—168. O. L. Festetics es. lt. (Gersei Pethő lt.) R. sz. 65. No. 366. 30 O. L. U. et C. 29/1. Kanizsai kerület — 1690. U. et С. 10/137. Kanizsai kerület — 1697. 31 Za. m. L. Conscr. Univ. Ö. 22. C. Continuatio Processualis Conscr. 199—200. p—1728. 32 Va. m. L. Vasvári kápt. Protocoll. 1739. 78. 33 Veszprém R_ L. Vis. Can. Distr. Zaeg. 1748. 34 Szombathely P. L. — Szily Can. Vis. Zaeg. kerület 586., 664. O. L. C. Htt. lt. Acta reg. Par. Pharrtop. Zala m. R. sz. A. — 2606. 1786. Szombathely P. L. V. 17. Conscrip. Dilucidatio Anno 1793. 35 Egyháztört. Emlékek Bp. 1912. V. 459. — Pfeiffer J.: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai. Veszprém, 1947. 39.