Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Dávid Katalin: Adatok Zala megye középkori művelődéstörténetéhez
közvetlen bizánci alapításnak, de minden esetben a keleti egyház hatását, az ahhoz való kapcsolatokat jelzi. 13 A nyugati missziós templomok Szűz Mária vagy valamelyik, a missszionáló egyház által különösen tisztelt vértanú, illetve a missziót végző egyház patrónusa tiszteletére állítják fel templomaikat és emellett megjelenik a Péter —Pál titulus, de ez mindig megvizsgálandó abból a szempontból, hogy nem ókeresztény előzményre épült-e? 1 ' 1 Mindehhez példaként Zalavár és a hozzátartozó terület IX. századi patrociniumait említem meg, ahol — mint ezt a 870 körül készült Conversio Bagoariorum et Carantanorum-ból tudjuk — a nyugati, közelebbről a salzburgi egyházszervezés eredményeként szentelnek templomot Róbert, István vértanú, Mihály arkangyal, Margit, Lőrinc, János evangélista, Adorján, Szűz Mária stb. tiszteletére. A Conversio ezek mellett megemlíti Keresztelő Szent János templomát és ez az egyetlen a felsoroltak között, amelynek eredetét a Conversio Salzburg felé elfogult szerzője sem köti Salzburghoz. Ez az egyetlen templom az általa említettek között, amelynek csak létéről tud, de alapításáról semmit. Természetes is, hiszen a Keresztelő Szent János ebben az időben keleti missziós titulus és nyilvánvalóan megelőzte e területen a nyugati térítést. Mindezeket értékesítve, tulajdonképpen megrajzolhatnánk a bizánci térítés nyomait hazánkban. 15 Zala megye művelődéstörténeti vizsgálata megkívánja, hogy külön problémakörként állítsuk ezt a kérdést kutatásainkba. Ugyanis túl az eddig ismert nyolc Keresztelő Szent János és a tizenhat korai Szent György titulusokon, öt Kozma-Damján templomot ismerünk a mai Zala megyében a korai Árpád-korból. Kozma-Damján nem missziós templomtitulus, de tiszteletük Keletről indult el és jelentkezésük általános ott, ahol a keleti egyház már gyökeret vert. így tehát Zalában, úgy tűnik, ezzel kell számolnunk. Hogy mikor alakulhatott ki ez az erős bizánci kapcsolat, mindaddig pontosan nem tisztázható, amíg a régészet nem segít tovább vinni ezt a kérdést. Biztosnak látszik egy honfoglalást, sőt a frank uralmat megelőző bizánci ittlét. Ezt jelzi a már említett zalavári tituuls és a hozzá kapcsolható ásatás, 16 de biztos az is, hogy Bulcsú X. század közepén történt bizánci megkeresztelkedése 13 Dávid Katalin: Adatok Szent György ikonográfiájához. Művészettörténeti Értesítő 1973. 37—43. — Bizánci hatás Velence korai Szent György tisztelete és emellett a Szent Sírhoz zarándoklók terjesztik tiszteletét, majd később, a XI. század végétől a keresztes hadjáratok teszik általánossá Nyugaton a György-kultuszt. 14 Példaként említjük a pécsi püspökség Péter titulusát vagy korábbról a IX. századi Conversio (13. fejezet) beszámolóját Adalwin salzburgi érsek templom szenteléseiről, aki a Cella nevezetű helyre érkezett, ... „ibique apta fuit ecclesia consecrandi. Quam dedicavit in honore Sancti Petri etc.. . " Ez az egyetlen olyan hely, ahol jelzi a krónikás, hogy már volt itt egy templom, ami felszentelésre alkalmas. Máshol is szentelt Péter tiszteletére templomot, de itt megvizsgálandó, hogy vajon nem egy ókeresztény patrocinium továbbéléséről van-e szó. 15 E témához értékes alapkutatást nyújt Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon. Déri Múzeum Évkönyve 1968. 145—177. lb ' Újabb adat e terület korai bizánci kapcsolataihoz Tóth Endre: Korabizánci kőfaragvány Felsődörgicséről. Fólia Archeologica XXV. 1975. 161—177. és ugyancsak az б kéziratban levő tanulmánya: Vigilius episcopus Scaravaciensis.
