Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Dávid Katalin: Adatok Zala megye középkori művelődéstörténetéhez

DÁVID KATALIN: ADATOK ZALA MEGYE KÖZÉPKORI MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉHEZ 1 E beszámoló dr. Sós Ágnessel közösen végzett, hosszabban tartó kutatá­saink eddigi eredményeit kívánja ismertetni. A kutatás célja Zala vármegye korai történetének, tehát az Árpád-kori művészetnek és a honfoglalást közvet­lenül megelőző korszaknak sajátságait feltárni. Elsősorban rekonstrukciós mun­ka ez, tehát az elpusztult emlékek nyomait keressük, azt a hajdani gazdagsá­got, amelyet ma már alig ismerünk, s amelyet figyelembe kell vennünk min­denkor a hazai középkori művészet feldolgozásánál. Ha a mai hazai kutatás egészét nézzük, munkánk ebből a szempontból csupán erre a szerény feladatra vállalkozik: nem része, csak előkészítője kíván lenni a készülő nagy művészet­történeti szintézisnek. A megye eddigi művészettörténeti kutatásai — és itt most nem az egész középkori megyét vesszük figyelembe, hanem csupán a mai megye területét — éppen az általunk keresett korszakban bármennyire értékes, de mennyiségileg kevés és zömében régen készült tanulmányokban láttak napvilágot. Elsősor­ban Bogyay munkáit említhetjük, mert ezen kívül szinte alig készült az elmúlt 30 évben feldolgozó igényű tanulmány az itteni középkori anyagról. A terület­hez kapcsolódó tudományos munka szinte kizárólag a műemléki helyreállítást kísérte és ezek alapján páratlan eredményeknek lehetünk tanúi. De sajnos még ezek az eredmények sem voltak elegek ahhoz, hogy a megye középkorának egy­egy problémája országos témává emelkedjék. Ez természetesen csak a művé­szettörténeti kutatást illeti, a középkori régészet területén több pozitív előre­haladást tapasztalunk. A hiányokat nem pótolni akarja munkánk, hanem csupán előkészíteni az adósság törlesztését. Amikor a hajdani gazdagság rekonstrukciójára törek­szünk, tulajdonképpen a terület kulturális gyökereit, művészetének egyéni ar­culatát kívánjuk feltárni, mert ezek azok, amelyek egyetemes értéket biztosí­tanak neki. Mi az, amivel ő gazdagíthatja az egészet, mi az a többlet, amit ő hoz a magyar művészettörténet teljességéhez. Ezek megválaszolására összpon­tosítjuk kutatásainkat, tehát olyan elméleti rezümére törekszünk, amely meg­Előadás a Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1975. június 5—7-én Zalaegersze­gen rendezett vándorgyűlésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom