Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

Deák Ferenc levele 1843. augusztus 29-én Kerkápoly István, Zala megyei első alispánhoz,

tam gyakran veszélyeztetve. Illy körülmények között el kell a' személyt a' közügytől választani, 's hogy a' ki vívott ügyet mind ezen kérdésben, mind sok más hasonlókban jövendőre is a' lehetőségig biztosíthassuk; nékem kötelességem a' követségről vissza lépni. Majd ha látni fogják elleneink: hogy az kit ők minden áron el akartak az ország gyűlésről távolítani, maga önkényt viszsza lépett, 's ők e' részben ezerjókat érték, nem lesz okuk jövendőre a' jó ügyet meg támadni, és ha lesznek is, kik bármi nézetekből fel lépnek a' józan haladásnak általunk pártolt elvei ellen, sem olly indulatos nem leend fel épésök, sem olly könnyen sikerülni nem fog, mert személy nem leend kérdésben, 's eddigi mozgalmaiknak leg erősebb rugója bosszú és gyűlölség táplálékot nem találand. — Á közügynek egyes személy miatt szenvedni soha nem szabad, 's a' ki bár akaratján kívül á jónak útjában áll, vagy annak biztosítását állása által nehezíti, az lépjen vissza, mert ez polgári kötelesség. Téged kérlek tehát tisztelt barátom, úgy is mint barátomat a' legszívesebb bizodalommal, de úgy is, mint megyénknek első alispánját, némileg hivatalodnál fogva, hogy ha ügyünk az igazság' szent ügye diadalmat nyerend is, 's ha lennének kik meg választásomat szóba hoznák, jelentsd ki buzgó hálámat a' bizadalomért, de jelentsd ki egyszersmind komolyan meg fontolt ingatlan el határozásomat: hogy elsorolt okaimnál fogva az ország gyűlési követséget el nem vállalhatom. Közöld levelemet barátinkai, és mindazokkal, kikkel azt közölni akarod. Tartalma nem -titok, hivatkozhatsz arra, 's elő mutathatod azt nemcsak szorosabb baráti körben, hanem nyilván is, ha szükségesnek látod. — Ismétlem kérésemet: hogy azon esetre, ha engem a' követségre szóba hoznának, le mondó nyilatkozásomat nyilván is ki jelentsd. — Isten veled! Tisztelő barátod Deák Ferencz Deák Ferenc levele édes atyám: Skublics Istvánhoz, 1843 év. és 2 drb távirata 1873-ból. A levél a Göcseji Múzeum adattárában van K.165. szám alatt. A Múzeum a levelet 1963-ban Skublics János budapesti lakostól vásárolta (464/1963. ikt. sz.). A levél címzettje azonban kétségtelenül Kerkápoly István, a megye akkori első alispánja, akinek állását az utolsó előtti bekezdés is megemlíti, és azt is tudjuk, hogy az 1843. aug. 31-i közgyűlésen az alispán közölte a közgyűléssel Deák lemondó nyilatkozatát. De az alispán a levelet nem tétette a közgyűlési iratok közé, hanem magánlevéltárában őrizte, és azzal együtt kerülhetett, talán rokoni kapcsolatok révén a Skublics család iratai közé. A késői Skublics utód csak azt tudta, hogy apja, István 1848-ban szerepet játszott (Zalai Tükör, 1974. I. 127. 1)., jóhiszeműen lehetett abban a tévedésben, hogy a levelet Skublics István kapta. Innen származott a levélre utólag vezetett téves feljegyzés. A levél lényegileg ugyanazt mondja el, mint az említett közgyűlés után Klauzál Gáborhoz és Wesselényi Miklóshoz intézett, rég közzétett levelek (Deák Ferenc emlékezete, II. kötet), de természetesen egy szóval sem említi a követség el nem fogadásának okai között a halálos verekedést, mely csak e levél kelte után következett be, de nem utal arra sem, hogy az április 4. és augusztus 31. közötti időben