Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
SZENTMIHÁLYI IMRE: GÖCSEJ TERÜLETFOGALMÁNAK ALAKULÁSA (Deák Ferenc Göcsejről)
A továbbiakban tehát azt vizsgálom, hogy miként alakult a Göcsej-fogalom „kezdettől máig"; mi volt az egyes kutatók felfogása és ennek mi szolgálhatott alapul; milyen fejlődési folyamat eredménye Gönczi máig is ható felfogása; elfogadható-e ez további munkánkban, vagy sem. A kérdés tisztázásához át kell tekintenünk a teljes folyamatot. Ebben — látni fogjuk •— jelentős helye van Deák Ferenc 1827. évi közlésének. * Mai ismereteink szerint Göcsejt első ízben 1689-ben említik. Gyöngyösi Nagy Ferenc egerszegi várkapitány levelében így említi tájuk nevét és kiterjedését: „Milej, Bécsfőlde, Kereszt Űr, az az egész gőbőcse ..Ha több korai adat jelenlegi hiányában még vitatható is, hogy a Göböcse szó a tájnév korábbi formája-e, vagy csupán elírás a Göcse(j) szó helyett, az kétségtelen, hogy itt tájunkat említik, és hogy akkor azt e három nagyhatárú község területével vették azonosnak. Milej, Becsvölgye és Petrikeresztúr határában voltak az öszszes — később jórészt önállósult — göcseji „szegek". A XVII. század végén tehát csak a mai Göcsej központi részét, a kisnemesek lakta, „szegek" vidékét tekintették Göcsejnek, hasonlóan a múlt század elején itt élt Pálóczi Horváth Ádámhoz, és a mai népi tudathoz. Nagy Ferenc ezt az ismeretét valószínűleg katonáitól nyerte, akik között lehettek szegbeli kisnemesek is. Ezután, a XIX. század elejéig csak ritkán említik tájnevünket, Göcse, és Göcsej formában, többnyire családnevekben, ritkábban tájnévként, de minden esetben a táj pontosabb körülhatárolása nélkül. 8 Gyökeresen megváltozott ez a helyzet az 1810-es években, Pálóczi Horváth Ádám Göcsejben való letelepedésével. Horváth közel egy évtizedig élt Petrikeresztúron. Ö fedezte fel Göcsejt, a göcseji magyarság népnyelvi, népköltészeti, néprajzi értékeit. 9 Ezeket széles körben — leveleiben, kéziratos és megjelent műveiben egyaránt —• ismertette, propagálta. Megalakította irodalmi körét, a Göcseji Helikont. Benne, iskolájában, majd szélesedő úri körökben is kialakult a Göcsej-tudat. Működése nyomán a figyelem — immár visszavonhatatlanul — Göcsejre irányult. Horváth írásaiban nem nyilatkozott egyértelműen Göcsej területéről, több elszórt adatából azonban arra következtethetünk, hogy — hasonlóan az 1689. évi adathoz, és a ma is élő népi felfogáshoz — Petrikeresztúr környékét, a „szegek" kisnemesi tömbjét tekintette Göcsejnek. 10 7 Közli Szentmihályi 1969. — Jelzete 566, a 13. jegyzetben. 8 A vonatkozó forrásokat közli: Pais 1942, 136. (1769. évi); FüZöp 1970, 4 k. (1766. évi); a többit Szentmihályi 1969. — Ezekből csupán az 1769. évi irat jelent némi támpontot, azonban ez sem a göcseji településeket sorolja fel, hanem csak az osztálylevél tárgyát képező néhány birtokot „Göcsei Districtus"-ból. Az iratban említett birtokok (települések) a „szegek" vidékén vannak. 9 Szentmihályi 1974, összefoglalóan: 81. „Göcsej felfedezése" természetesen nem független a felvilágosodás, majd a reformkor szellemi törekvéseitől, annak széleskörű kapcsolataitól (Horváth 1927.), és környékbeli néprajzi kihatásaitól (Szentmihályi 1970, 55 kk.) 10 Szentmihályi 1974, 74.
