Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DR. TAKÁCS IMRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR KÖZJOG - III.Deák közjogi nézetei és szerepe - A politikai jogok

A szólásszabadság Wesselényi Miklós hűtlenségi pere kapcsán került az alsó tábla vitáinak középpontjába. Deák védte a szólásszabadság alkotmányos; gyakorlását az országgyűlésben és a megyei közgyűlésekben egyaránt. Kiter­jesztette a vitát a sajtóra is legalábbis alkotmányos jognak minősíti a sajtó­szabadságot a megyei törvényhatóságok egymás közötti érintkezésében. Fel­szólalásai egyre közelebb viszik a polgári szabadságeszmékhez: „... a szabad szólás oly kétségtelen s elidegeníthetetlen jussa minden embernek, melyet úgy mint a gondolkodás szabadságát a természettől nyerve viszi magával a társa­ságba, s csak akkor és annyiban lehet annak tilalmáról szólani, ha és mennyi­ben positivus törvények által korlátoltatott." Továbbá: „...Szabad alkotmá­nyú országban a polgárok természeti jussait csak világos törvény korlátolhat­ja, a szabad szólás pedig mind az egész nemzetnek, mind az egyes polgárok­nak természeti kétségtelen igazuk .. ," 32 Deák híve a szabad sajtónak, felszólal az előzetes cenzúra ellen és a lap­engedélyezéséhez mérsékelt kaució elfogadását pártolja. Amikor követjelenté­sének nyomtatását és terjesztését megtiltják, a Zala megyei közgyűlés tilta­kozik a a cenzúra ellen, kijelenti, hogy a helytartótanács rendeletét a könyv­vizsgálatra nem fogadja el. 33 Követi jelentésében írja Deák: „Más alkotmá­nyos nemzeteknél a szabad sajtónak vitatásai kifejtenek minden tárgyat, mi­előtt afelett a törvényhozás határoz; s mikor az köztanácskozások alá kerül, ismerve van a fennforgó kérdéseknek minden oldala.. ," 34 A reform-országgyűlések vitái előkészítették, megérlelték az 1848. évi 18. tc. elveit, a cenzúra eltörlését és a sajtószabadság deklarálását. Deáknak a vallásszabadság kérdésében kifejtett elvei korának leghala­dóbb álláspontját tükrözik. 35 E nézetei segítették a nemzetiségek helyzetének a megértésében is, de alapjában véve ő is részese volt azoknak a hibáknak, amelyek a liberális pártnak a politikai nemzetről szóló koncepciójából ered­tek. 36 Deák helyesli, hogy a törvényhozás, bíráskodás és a közigazgatás nyelve a magyar legyen, de első fokon elismeri a nemzetiségek saját nyelvhasznála­tát és ellenzi, hogy a magyarul nem tudókat kirekesszék a választójogból. Széchenyi nézetéhez áll közelebb azzal a véleménnyel, hogy a magyar nyelv kötelező megtanulására határidőt szabni helytelen lenne. Egyedül a személyes meggyőzést fogadja el. Mérsékeltebb álláspontjában azonban magára marad az ellenzéken belül. 37 Deák a kiegyezés után a nemzetiségi törvénybe felvéteti az egységes ma­gyar nemzet kategóriáját. „Magyarország összes honpolgárai az alkotmány 32 Deák beszédei I. 141., 151. p. 33 Ferenczi I. 201. p. 34 Deák beszédei I. 458. p. 35 A vallás ügyében elhangzott felszólalásában jelenti ki: „... a polgári társaság czéljaival megférő minden szabadságot és így a vallás szabadságát is, sérthe­tetlen szentség gyanánt tisztelem." {Deák beszédei, I. 18.) A vallásszabadságért folytatott tevékenységéről lásd ugyanezen kötetben Csizmadia Andor tanul­mányát. 36 V. ö.: .Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. (1790—1840.) Bp. 1960. 54.. 57. pp. 37 Deák beszédei I. 528. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom