Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
DR. TAKÁCS IMRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR KÖZJOG - III.Deák közjogi nézetei és szerepe
kel is. Meggyőző érvelése, a törvények alapos ismerete birtokában „... sikerült rövid idő alatt nemcsak a közfigyelmet magára vonnia, hanem tekintélyre, sőt vezető szerepre emelkednie." 24 A liberális ellenzéki köznemes azonban tisztában volt azzal, hogy az ellenzék egysége nélkül nem lehet a konzervatív aulikus főnemesség ellenállását legyőzni. Deák — elhárítva minden más kísérletet, — törekedett az egység megteremtésére és együttműködött a kezdeményezést magához ragadó KossutTi-tal, de szoros kapcsolatban állt a centralistákkal is. Kiegyenlítő és összekapcsoló szerepe megmutatkozott az Ellenzéki Nyilatkozat szövegezésében. Az antifeudális reformok küzdelmei után a polgári átalakulás vezérkarában, a Batthyány kormányban találjuk. Közjogi nézetei is meggyőznek arról, hogy erre az időre nézve célzatos az a törekvés, amely a lehetőségeket mérlegelő Deákot szembeállítja Kossuth forradalmi alakjával. III. Deák közjogi nézetei és szerepe A XIX. század a polgári alkotmányozás évszázada. A polgári alkotmányossági eszmék folytatják térhódításukat: Nyugat-Európában létrejönnek a nemzeti államok, alkotmányban állapítják meg szervezetüket és garantálják polgáraik jogait. Parlamenti kormányformák jönnek létre, amelyek a népfelség magasztos elvére hivatkoznak és egyelőre képesek illúziókat táplálni a néptömegekben. Az alkotmányos eszmék különösen nagy visszhangot váltanak ki az elnyomott nemzetek körében. Nemzeti öntudatra ébrednek KeletEurópa elnyomott népei, önrendelkezést vagy autonómiát, nyelvhasználati jogot, szabad vallásgyakorlást és nemzetiségi iskolákat követelnek. Egyszerre éleződik ki minden társadalmi ellentét, osztályelnyomás és nemzetiségi elnyomás, a gyarmatosító törekvések és a függetlenségi harc. A haladó polgári eszmerendszer hazai adaptációja, a magyarországi liberalizmus nem biztosított elégséges alapot a felmerülő bonyolult kérdések megoldásához, de mégis olyan orientációt adott, ami az ellenzéket legalább a polgári alkotmányosság eszméihez közelítette. A reform-országgyűlések vitái során alakult ki az ellenzék közjogi koncepciója. A Deák által fogalmazott Ellenzéki Nyilatkozat erre a koncepcióra épült fel, ami alapja lett 1848-ban a polgári államberendezkedés megteremtésének. Deák közjogi nézetei a reform-országgyűléseken már a magyarországi polgári átalakulás követelményeit fejezik ki. A társadalmi osztályok alkotmá24 Berzeviczy Albert bevezetője a „Deák Ferenc műveiből" c. válogatáshoz. Franklin Társulat, év nélkül. V—VI. p. Deák jellemzését lásd még Horváth Mihálynál (Huszonöt év Magyarország történelméből. 1823—1848. Harmadik kiadás, II. kötet. Bp. 1886. 110—111. pp. és Sándorfy Kamill: Törvényalkotásunk hőskora. Az 1825—1848. évi reformkorszak törvényeinek története. Bp. 1935. 173—178. pp.
