Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DR. TAKÁCS IMRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR KÖZJOG - I.Bevezető megjegyzések

váltásának az ügye. Az országgyűlési liberális ellenzék az adott történelmi és társadalmi feltételek mellett a rendi alkotmány keretei között harcol távolabbi céljaiért.

3 Polgári szabadságeszmék lelkesítik, de egyelőre csak a nemesi jogok sérelmeinek orvoslását követeli, célja a népképviseleti rendszer, de kénytelen a nemesi vármegye képviseleti jogait védelmezni. A törvényhozásban elméletileg felkészülten és többnyire szervezetten lép fel, a köznemesipolgári osztályerők korlátozott demokratizmusára támaszkodva a lehetséges engedményekért küzd és tudatosan szervezi Pesten és vidéken egyaránt az ellenzéki mozgalmat. A rendi országgyűlést és a megyegyűléseket igyekszik kihasználni a maga politikai küzdelmeinek megvívására. Az ellenzék tevékenysége folytán az országgyűlés szerepe fokozatosan nő, a követek és a főrendek állásfoglalásai mind szélesebb körben válnak ismertté és színvallásra kényszerítik az abszolutista bécsi kormányzatot is, amely egyre inkább lelepleződik. Az udvar törekvései, amelyekkel Magyarországot az örökös tartományok sorába akarja beillesztetni, fokozzák a nemzeti érzést, a politikai ellenállást. A XVIII. század-végi felvilágosult abszolutizmus még azzal vádolhatta az ősi alkotmányra hivatkozó magyar nemességet, hogy megakadályoz minden haladást. A reformkori ellenzék elhárítja ezt a vádat, tudatosan összekapcsolja a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ügyét. Az alkotmányra hivatkozik, ha a tételes törvények segítik céljait, de a természetjogra appellál, ha ezzel tudja követeléseit alátámasztani. Kész az alkotmány reformjára és fokozatosan magához ragadja a kezdeményezést az országgyűlésben. A liberális ellenzék társadalmi programja a polgári tulajdon, a polgári egyenlőség, a személyes szabadságjogok kivívása. Politikai programja a polgári állam megteremtése: az alkotmányos monarchia keretei között népképviseleti parlament és felelős kormány.

4 Csak a kibontakozó polgári forradalom és a szabadságharc eseményei viszik el a magyar törvényhozást a köztársasági kormányformáig. 3. Ugyancsak a bevezetőben kell szólnunk Deák jogi iskolázottságáról. Győrben az akadémián két bölcsészeti és két jogi évet hallgatott. Az akadémiai jogi képzés az egyetemi képzéssel azonos értékű volt. Aki akadémiát végzett, ugyan azokra a hivatalokra volt képesítve, mint az, aki az egyetemen szerzett diplomát. Az 1806-ban kiadott új Ratio educationis elrendelte az akadémiai jogi képzés fejlesztését, az akadémiai jogi tanfolyamok ideje azonban két év maradt.

5 A győri akadémiai évek elsősorban a történelem és jogtörténet alapos megismerését biztosították Deák számára.

6 A pozitív jog elsajátítása csak a 3 V. ö.: Kovács István: A törvény és a törvényerejű rendelet problematikájához. Állam- és Jogtudomány 1973. XVI/3. 347—348. pp. 4 V. ö.: Sarlós Márton: Széchenyi István és a feudális jogrend átalakulása. Bp. 1960., továbbá Ellenzéki Nyilatkozat. Deák beszédei I. 617—623. pp. 5 Eckhart Ferenc: A Jog- és Államtudományi Kar története 1667—1935. Bp. 1936. 250—251., valamint 312. pp. 6 „A XIX. században minden statútum feltétlenül jogtörténet és mint a történelem egy részének csúcspontja, tudatosan vagy nem, annak magyarázatával jár ... a XIX. században a történelem és a történelem magyarázatának eszméje munkálkodott a jogban és a jogi irodalomban." /Pound, Roscoe: Interpretations of Legal History. Gloucester, Mass. Péter Smith 1967. 171. p./