Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

NIZSALOVSZKY ENDRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR POLGÁRI MAGÁNJOG KIALAKULÁSA - V. Az Országbírói Értekezlet előzményei

bécsi Augustinum egykori növendéke és mint, aki esztergomi érseki irodaigazgatóként a függetlenségi nyilatkozat és a Szemere kormány egyes rendelkezései egyházi vonalon való kihirdetését annak idején megtagadta, Bécs szemében igen megbízhatónak látszott.

34 Ennek ellenére a jogalkotói hatalommal nem rendelkező, a kormány által önkényesen összeválogatott és meghívott 60 személyből álló Obért által elkészített munkálatot, a törvénytelen országgyűlés által megerősített ITSZ-t a polgári igazságszolgáltatás minden szerve elfogadta úgy, hogy az ideiglenesség igen fontos rendelkezések tekintetében egy év hijján egy évszázadig — az 1959. évi IV.tv.-ben foglalt PTK hatálybalépéséig tartott.

35 Meglepő, hogy a régi magyar jognak — a mellérendelt kereskedelmi szakjoggal együttes — érvényesülése az ősiségi nyíltparancsnak és az osztrák telekkönyvi rendszernek a segítségével a magyar burzsoá rendszer kiszolgálásához e rendszer egész uralma idején elegendő volt. A törvényes öröklési rendnek az a néhány paragrafusra terjedő szabályozása, amellyel kapcsolatban máig is vita folyik arról, vajon az ősiség csökevényeit mentették-e át a burzsoá korba, vagy pedig szerencsés kézzel találták meg az eszközt az ősiség teljes és tökéletes eltörlésével a magyar magánjogon vágott enormis hézag életképességet biztosító kitöltésére, elvi alapjaiban ma sem tekinthető meghaladottnak. Az Obért, tagjainak jelentős része került ki a magyar hétszemélyes tábla éppen kinevezett tagjaiból. Ezért Ghyczy Kálmán nem ok nélkül panaszolta „az országgyűlési bizottmánynak oly egyénekből lett szándékos összeállítását, kik már állásuknál fogva is másképpen, mint a királyi leiratok értelmében nem szavazhatnak, s meglehet háromszínűre kifestve, de... megkészítendik a hidat, mellyel a német törvény a régi állapotból az újba... által hozattassék."

36 Ghyczy maga Deák Ferenccel együtt az ellenzékinek tekintett jogászpolitikusok sorából kapott meghívást. A 40-es évek törvényalkotásában a korszerű haladás eszméje és a nemzeti gondolat egymást támogatva az eredményeket — a félbemaradottakat is, mint a csak megígért polgári törvénykönyvet — egy évszázad ködén is keresztültörő fényességgel vonták be. Az említett módon összehívott Obért-en ugyanaz a két gondolat egymás antagonistájává válik és győztesként a feu34 Haynald, akit mint püspököt az Erdéllyel való egyesülés előtti szokásnak megfelelően a főrendiházba meghívták, június 17-én tartott beszédében ott is kifejtette, hogy Erdély képviselői nélkül az országgyűlés nem gyakorolhatja alkotmányos jogait. Ennek az lett a következménye, hogy Haynaldnak le kellett mondania a püspöki székéről és 1863. végén Rómába távoznia, ahol — mint címzetes karthágói érsek a Szentszék egyik congragatiojában kapott feladatot, amíg — nyomban a kiegyezés után — onnan Eötvös egyik első miniszteri előterjesztésére kalocsai érsekként térhetett vissza. — Szittyay Dénes: Haynald Lajos, mint erdélyi püspök. Kalocsa, 1917. 6—70. np.: Fraknoi Vilmos: Haynald Lajos emlékezete. Akadémiai Értesítő 1894. — 7. p. 35 Az ITSZ.-t az alsóház 1861. június 22-én, a főrendiház július 1-én, a császár július 20-án fogadta el. A Kir. Kúria július 23-án vegyes teljesülésben mondta ki, hogy rendelkezéseit „addig, míg az alkotmányos törvényhozás másképp nem rendelkezik, azonnal mindennemű törvényes eljárásaiban állandó zsinórmértékül követendi". — Mádl.: 56. 1. 129. j. 36 Szabad: 1967. 320. 1.