Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
NIZSALOVSZKY ENDRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR POLGÁRI MAGÁNJOG KIALAKULÁSA - IV. A magyar kodifikáció mintaképe
sodik tervezete volt a legjellegzetesebb kísérlet a forradalom első elgondolásának megvalósítására. A valóban forradalmi jogalkotás, amelynek elveivel a Cambacérés utáni kodifikáció voltaképpen szakít, a droit intermediaire összefoglaló nevet kapja. Sagnac szerint a filozófiai szellem a jogászi szellemnek adja át a helyét. A forradalom a természetjog ideológiájával lép fel, a forradalom lefékezése után a konszolidáló kodifikációs szakasz már a pozitív jog talajára helyezkedik. 27 így van ez a másik két kódexnél szemügyre vett emberi jogok tekintetében is, amelyek francia megfogalmazója Portalis osztja a porosz és osztrák kollégái sorsát. Az első konzul 1799. december 15-én tett kijelentése a célját elért forradalom végét jelenti, amit az általa kiküldött négy tagú bizottság (Portalis, Tronchet, Bigot, Préameneu, Malleville) Discours prailiminaire-jéből kitűnően nagyon is komolyan vesz és megmutatja, hogy levetkőzte a forradalom első napjainak indulatait. A régi régiméhez való hűség gyanúja alól felszabadult bíróság és jogtudomány a törvényalkotás szívesen fogadott segítőtársaivá válnak, nincs többé szó a múlttal való szakításról. Sőt a törvényszékeken kívül a forradalom előtti joggyakorlatot, amely a régi, írásbafoglalt coutume-okon alapult, behatóan ismerő parlamenti tanácsosok a kodifikációban jelentős szerepet töltenek be. 28 A feladat: a jogi tradíciókat a forradalom jogával úgy kell egységbe foglalni, eggyé olvasztani, hogy az egységes kép megfeleljen az új korszellemnek. Esmein találóan a Code főerényeként és hosszú életben maradásának magyarázataként emeli ki egy évszázaddal később, bogy az a jog, amelyet tartalmaz, történeti és nemzeti, nem képzelet szüleménye, nem is egyesek nézeteit tükrözi, hanem lehiggadt nemzedékek lelkét. 29 A Code civil rendkívül vonzó hatást gyakorolhat, de ellenvetést is provokálhat azzal a többi codexekben kevésbé határozottan megnyilatkozó vonásával, hogy elismeri a jognak olyan elveit, amelyek előbb vannak és magasabb rendűek mint a pozitív jog és az állam hivatása ebben a körben nem a jogok konstruálása, hanem meglévő emberi jogok hatékony szankcióval ellátása és alkalmazásának pontos meghatározása. Ezt Portalis a Code utolsó tervezete bevezető részének már első cikkében kiemelte, mondván: van olyan egyetemes és megváltoztathatatlan alanyi jog, mint a pozitív jogok forrása, amely nem más mint természetes igazság azzal a rendeltetéssel, hogy minden embert irányítson. 30 27 Eörsi; 1975. (59, 60) 133., 134. pp. 20 Degré Alajos: A francia magán jogtörténet szemléletmódja. Jogt. Közi. 1975. évi 5. sz. Kiemelést érdemelnek a tanulmánynak a rendek szerint különböző magánjogok közötti különbségek elmosódását és ahelyett területi elv fokozatos érvényesülését kimutató fejtegetései. Ez a momentum az egységes polgári jog létrehozását, amelyet Portalis valóságos enthusiasmus-szal üdvözöl, jelentősen könynyítette. A francia magánjogi kodifikáció ballistikus görbéjének ily módon leszálló második fele természetesen nem cáfolja Eörsinek azt a fentebb kiemelt szemléletét, hogy a „lövedéket" mégis forradalmi „töltet" indította útjára. De — ha ismerték — ez a vonás a magyar magánjog első kodifikátorainak — éppen nacionalista szemléletük folytán — csak rokonszenves lehetett. 29 Esmein: 1904. 5. 1. 30 II existe un droit universel et immuable, source de toutes les lois positives: il n'est que la raison naturelle en tour qu'elle gouverne tous les hommes.
