Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

Deák Ferenc levele 1843. augusztus 29-én Kerkápoly István, Zala megyei első alispánhoz,

Deák Ferenc levele 1843. augusztus 29-én Kerkápoly István, Zala megyei első alispánhoz, melyben közli, hogy az országgyűlési követséget nem fogadja el, akkor sem, ha a házi adó nemesség általi viselését megszavaznák. Kehida, aug. 29. 1843. Kedves barátom! A ki figyelemmel kísérte azon izgatásokat, mellyek a' házi adó aránylagos részének a' nemesség általi elvállalása ellen megyénkben történtek alig fog kételkedni azon: hogy az izgatóknak nem csekély része, és pedig épen azok, ki nyilván vagy titkon leg több befolyást gyakorolva, ösztönt és életet adtak az indulatos mozgalmaknak; nem a' házi adó miatt léptek fel, hanem leginkább személyem elleni gyűlöltségből vagy bosszúból követtek el mindent ezen ezen élet-kérdésnek meg buktatására. Nem küzdöttek volna ők az adó miatt olly keserű el szántsággal, mert hiszen jól tudták: hogy az adónak el vállalása mellett ezen ország gyűlésén fájdalom még többség nem leend, ők csak én velem akarták éreztetni hatalmuknak súllyát, ők csak azt kívánták: hogy én az ország gyűlésén jelen ne legyek, 's hogy a' személyt meg dönthessék, a' leg szentebb ügyet támadták meg, mert előre meg valának győződve, hogy az adó kérdésének megbukása után a követséget elveimnél fogva el nem vállalhatom. Izgatták tehát Ök nyilván és titkon az adó ellen, 's izgatásaik közben egyszersmind ellenem is nyilván és titkon annyi gyűlöltséget, olly nagy ingerültséget szórtak el a' tömegek között; hogy midőn április 4-én, a megye rendéinek többsége okainkat harsány felkiáltásokkal ledörögve az adó kérdését el buktatta, ugyan azon többség engem az ország ellenségének tekintett, 's nem kevesek valának kik többször és több helyeken nyilván Haza árulónak hirdettek. De Istenemre mondom! mind azok, mik egyedül Személyemet illették, engem nem sértettek, mert a' tiszta ön tudat, és a' jobb emberek rokon érzelmei el tompították a' bosszúnak és gyűlölségnek ellenem szórt nyilait; — hanem fájt, ki mondhatatlanul fájt lelkemnek az: hogy személyem miatt az ügyet támadták meg elleneim, s bár ön vétkem nélkül, de talán miattam bukott e' megyében azon kérdés, melly nemzeti kifejlődésünkre, 's Hazánk egykori felvirágzására az első és leg fontosabb lépést foglalta magában. Csüggedést nem ismerő lelkesedéssel léptek fel ismét április 4-dike utánn az elbukott jó ügynek baráti és izgattak ők is fáradhatatlan munkássággal az adónak el vállalása mellett. Komolyan fontolgattam én ezen idő óta: hogy azon esetben, ha végre győzne az igazságnak szent szava, 's a' többség á házi adónak aránylagos fizetését el vállalná, és volnának kik engem illy körülmé-