Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

MÁTHÉ GÁBOR: DEÁK FERENC EMLÉKÉNEK TÖRVÉNYBEIKTATÁSA (1876: III. tc.)

adakozás formájának megteremtése sem tért el ettől, noha a király személye körüli miniszternek küldött jelentés szemérmesen fogalmazott: „... az adakozásra a felhívást az alakuló emlékbizottság bocsátotta ki, melyet a minisztériumok készítettek ,de ezt a kormány hivatalosan küldte ki."

28 2. A törvénycikket a közös törvények horvát nyelven szerkesztett tárába is felvették. Az unió kipróbált híve, Bedekovich Kálmán horvát-szlavon-dalmát miniszter — korábban horvát bán — 1876. június 14-i megkeresésében kérte Tisza Kálmántól a hiteles magyar szöveget fordítás céljára történő felhasználás végett. A miniszterelnöki felterjesztéssel, az 1868: XXX. tc. 60. §-a értelmében, mint a közösen érvényes törvény horvát szövege, az uralkodó aláírásával ellátva rövid időn belül továbbításra került. Bedekovich közvetítésével a horvát országgyűlésen bemutatott közös törvény, a társország törvényhatóságainak tudomására hozva, visszamenőleges hatállyal érvényesült.

29 Még egy horvát vonatkozású esemény egészítheti ki a megemlékezések sorát. Ez irodalomtörténeti szempontból is érdeklődésre tarthat számot. Molnár Antal zágrábi tanár, Deák emlékére írt latin nyelvű ódát, melyet a horvát bán támogató levelével díszes kiadásban, a kormány költségén kívánt megjelentetni. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium felkérésére készült — tanulságos — bírálat ismertetésétől eltekintve, elsősorban annak tartalmi észrevételét említjük. Többek között, Deákkal összevetve Eötvös és Széchenyi nem kellő és nem reális méltatását, az érdemek aránytalanságát nehezményezte a lektor. Ennek eredményeként Trefort miniszter Tiszához intézett jelentésében célszerűtlennek tartotta a kérés teljesítésének „legfelsőbb helyen" akárcsak ajánlatbahozását is. A közzététel értelemszerűen elmaradt.

30 * Deák Ferenc politikai pályájának elismertetésére nemcsak és nem kizárólagosan, csupán meghatározó jellemzőként példa a fúzió kormánya által szorgalmazott törvény. A kor vieille garde-nak képviselője, Kossuth meggyőzőbb emléket hagyományozott. Az alapjaiban más politikai hitvallású küzdőtárs erényeit és hibáit, emberi nagyságát az életmű tévedéseivel együtt tárgyilagosan méltatta. Kossuthnak a mottóként már hivatkozott levele,

31 a liberális eszmék töretlen hívének elismerése, annak az irigylésreméltó embernek, akinek alkalma nyílott a republikánus erényt a monarchiában reveiáltatni. Ugyanakkor tény az is, hogy az önállósuló polgári állam megteremtésének Deák által választott alternatívája „az alkotmányos formák minden mozzanatában ,kilenc év alatt egy-egy újabb távozó lépéshez vezetett". E folyamatban viszont a hangoztatott felelősség mértéke megoszlott az alkotó és az „eredményben" résztvevők között. 28

OL K 27. 1876. február 27. 11. sz. Minisztertanácsi jegyzőkönyv; OL K 26 ME 287 1876. 29 OL K 26 ME 979, 1047, 1089/1876. 30 OL K 26 ME 294 1876. 31 Kossuthnak a cikk élén mottóként idézett levele Magyar Polgár 1876. február.