Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA

keztek az elmúlt évtizedek követ választásain a liberális jelöltek ellen aulikuskonzervatív követeket választatni. Ezek a főpapok részére, kikről egy főpaptársuk, a liberális Horváth Mihály csanádi püspök írta, hogy legtöbbjük „ruganyos jellemű, meggyőződéseiket önérdek miatt a hatalomnak mindenben feláldozni kész, vagy elvből a reakcióhoz szító egyéniség..." volt,

75 az országgyűlés liberális többsége biztosíték nélkül nem akart engedményeket tenni. Ezért történt, hogy mikor Rónai a kerületi ülésen bemutatta a katolikusok kérvényét, Deák Ferenc igazságügyminiszter sajnálatát fejezte ki, hogy e tárgy korábban nem került a tábla elé. „Most már az idő rövid, s vannak megkezdett múlhatatlan teendők, melyeknek bevégzésére alig van néhány óra." Hozzátette azonban, hogy bár legegyszerűbb volna a petitióra mondani: nincs több idő; ezt azonban nem tanácsolná, mert „a petitióban sok van, mi méltányosságon alapul, s a legszámosabb vallásfelekezet tagjainak kedélyét megnyugtatás nélkül hagyni nem lehet". Ezért Deák Ferenc azt javasolta, hogy e fontos tárgyban másnap még konferenciát tartsanak.

76 A források nem eléggé világítják meg, hogy még aznap (Zeller), vagy csak másnap (Kónyi) volt-e a konferencia. Valószínűleg még aznap este összeültek, de a petitiót, mint „elkésett"-et már az országgyűlés alatt nem tárgyalták.

77 Maga a vallásügyi javaslat április 9-én volt a kancellária és az államkonferencia előtt, s bár a konferencia katolikus tagjai tisztában voltak a magas klérus kívánságaival, a királlyal jóváhagyatták a törvényjavaslatot, csupán a királyi főkegyúri jogra való utalást, illetve annak e vonatkozásban való fenntartását vették be a hozzájárulásba.

78 Deák Ferenc igazságügyminiszternek ezután még egy alkalommal volt lehetősége, hogy az általa képviselt liberális egyházpolitika érvényesítésében hallassa szavát. A hasonlóképpen liberális katolikus Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter augusztusban terjesztett be törvényjavaslatot a liberális iskolapolitika megvalósítása érdekében. Ebben ingyenes és korszerű felekezetközi községi népoktatást kívánt megvalósítani. Ö maga a javaslatban bizonyos körülmények között meghagyta volna az egyházi iskolákat is,

79 de a képviselőház Pálóczy László javaslatára 181 szóval 86 ellenében elvetette a hitfelekezeti iskolák engedélyezésének lehetőségét, s kimondta, hogy csak közös állami iskolák lehetnek.

80 Ezt a határozatot 1848 liberális egyházpolitikusai, így Deák Ferenc is túlságosan radikálisnak tartották 1848 augusztusának körülményei között. A javaslat végrehajtása nemcsak a katolikus klérus szembenállását eredményezte volna, hanem az alapítványaiknak önállóságára rendkívül kényes protestáns egyházak vezetőit is szembeállította volna a kormánnyal. Másnap tehát Pázmándy képviselőházi elnök módosító javaslatot terjesztett be, mely megengedi felekezeteknek is iskola állítását, s ily 75 Horváth Mihály, 1872. III. köt. 110. 1. 76 Deák Ferenc beszédei. II. 51. 1. 77 Zeller I., 166. 1. 78 Károlyi Árpád, Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Bp., 1936. 141—142, 323—324. 1. 1847—48. ogy. Ir.

} 185, 227 számok. 79 A javaslatot és a központi választmány javaslatát közli Beér—Csizmadia, 613— 620. 1. 80 1847—48. ogy. Képv. N. 1848. aug. 8. 211. sz.