Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

HANÁK PÉTER: DEÁK ÉS A KIEGYEZÉS KÖZJOGI MEGALAPOZÁSA (A Pragmatica Sanctio újraértelmezése) - Adalék a magyar közjoghoz

A meggyőző, logikus bizonyítások ellenére Deák érvelése defenzív jellegű, az uralkodó sehol sem mondotta, fejtegeti, hogy a megerősítendő kapcsolaton a perszonáluniónál szorosabb viszonyt ért, valamely közös kormányzatot még csak távolról sem említ; a szerződés semmilyen függést vagy alárendeltséget nem teremtett Magyarország és Ausztria között, ily szoros kapcsolat soha nem létezett.

58 A trónöröklés joga és az ország alkotmányos önállósága közti junktimot ezúttal csupán egyetlen helyen érinti: az ország törvényeinek szoros megtartása és e szerint való kormányzása kétségtelenül egyik föltétele a nőági örökösödés elfogadásának.

50 Mennyivel halkabb ez a fogalmazás, mint a második felirat kifakadása: a fejedelem, ,,ha a santció pragmatica teljes értelmében kíván uralkodni, az alkotmány fenntartását más feltételhez nem kötheti, mint örökösödési jogának elismeréséhez ..." „E kettő egymással viszonyos." Az efféle hangsúlyozásnál többről, árnyalatnyi értelmezési különbségről van már szó a külügy- és a hadügy közösségének kérdésében. Deák 1861-ben is, 1864-ben is kifejti: az államminisztérium hatásköre, azáltal, hogy az 1741. II. és az 1790. 17. tc. értelmében magyarokat is alkalmazott, jogszerűen nem terjedt ki Magyarországra. íme a két fogalmazás: 1865. Adalék 1861. 2. felirat Világos a törvényből, hogy Világos a törvényből, hogy „egyedül a kül- „egyedül a külügyek tekinügyek tekintetében kívánta az ország, mi- tétéből kívánta az ország, szerint a statusminisztériumban magyarok is miszerint az állam-miniszalkalmaztassanak, miből semmiképp sem le- tóriumban magyarok is alhet azt következtetni, hogy az ország beikor- kalmaztassanak, miből a mányzata azon statusminisztériumtól füg- kormányzat egyéb tárgyaigött.

00 nak közösségét következtetni lehet."

01 Amíg a felirat a külügyet csupán a közös uralkodó által gyakorolt fejedelmi jognak, az Adalék már közös kormányzati ügynek fogja fel. Hasonló óvatos visszalépést találunk a hadügyi önállóság értelmezésében is. Mindkét munka elsorolja a hadügyre, főként a hadsereg fenntartására és utánpótlására vonatkozó magyar alkotmányos jogokat és a joggyakorlat példáit. Ám az Adalék, bár bizonyítóanyaga bővebb, 1840-nél megáll, 1848-ról hallgat. íme, a két konklúzió: 1861. 2. felirat 1865. Adalék „Magyarország a katonaságot illetőleg is „Ezen általunk idézett törmind közjogi, mind kormányzati tekintetben vények szövege meggyőzhet mindig alkotmányos önállással bírt, s az 1848. bárkit; hogy Magyarország III. t.cikknek azon része is, mely a magyar törvényhozási joga a ma38 Uo. 77., 117. o. 59 Uo. 59. o. 60 Kónyi, III. 228. o. 61 Adalék, 158. o.