Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

HANÁK PÉTER: DEÁK ÉS A KIEGYEZÉS KÖZJOGI MEGALAPOZÁSA (A Pragmatica Sanctio újraértelmezése) - A perszonálunió közjogi védelme

birodalmi alkotmánnyal konstituált reálunió történeti visszavetítésével támadták 1848-at, ,Magyarország törvényes önállóságát, és legitimálták a birodalmi közös ügyeket. A bécsi Presse-vei vitázva fejtette ki Kemény a Mi tehát a „pragmatica sanctio" Magyarországon? c. cikksorozatában Deák körének új értelmezését.

34 Mindenekelőtt tisztázza, hogy a magyar politikai élet nem az 1713. évi házitörvényt, hanem az 1723. 1—2. cikkelyt tekinti az országra kötelező törvényes alapnak. A történeti körülmények felvázolása után leszögezi, hogy III. Károly nemcsak a leányági örökösödést kérte, hanem ezzel összekapcsolva Magyarország és a többi osztrák tartomány személyi unióját is indítványozta. A rendek elsősorban külpolitikai, védelmi megfontolásokból elfogadták az uniót, de csak az uralkodó személyének azonossága formájában. A Pragmatica Sanctióból, mondja Kemély, egyáltalán nem következik a hadügy és a pénzügy közössége. A fő érve a legilletékesebb tényező, a magyar országgyűlés törvénymagyarázata. Minthogy az 1723. 2. tc. bonyolult és „facsart" szövege sok félremagyarázásra adott okot, az 1790. évi országgyűlés 10. törvénycikke egyértelmű magyarázatot adott: ez a „személyi unió leghatározottabb kinyomata".

35 Ebben az értelmezésben a Pragmatica Sanctióra való hivatkozás elsődlegesen a februári pátens tagadását, a birodalmi egységbe való „alkotmányos" beilleszkedés elutasítását jelentette. Ez az adott helyzetben, az 1848-as rendezést „alkotmányos" úton kiiktató abszolút hatalommal szemben célszerű lépés, taktikailag jól hasznosítható érv volt, 48 legalitásának és legitimitásának olyan történeti jogi igazolása, amelynek kiindulópontját az uralkodó is elfogadta. E taktika keretében sem volt azonban szükséges a Pragmatica Sanctiot olyan alapszerződéssé felmagasztalni, amely Kemény szavai szerint, „hazánk alkotmányos életével oldhatatlanul és mindent szabályozó vezéreszmeként van összekötve".

36 Csakhogy a Pragmatica Sanctio Deák körének ekkor formálódó programjában több mint taktikai funkciót töltött be: közjogi híd volt, közvetítő eszme a forradalommal kivívott alkotmányos önállóság és az abszolutizmussal teremtett birodalmi egység: 1848 és 1861 között. A hídavatás 1861, márciusában következett be, közvetlenül az országgyűlés megnyitása előtt, amikor Bécs a februári alkotmányt erőltetve, a beolvasztás új formájával, az aktivizálódó magyar nemzeti ellenállás pedig nyílt töréssel fenyegetett. Ebben a helyzetben a Pragmatica Sanctio nem csupán alkotmánytani lecke volt a Metternichiskolában nevelkedett uralkodó számára a törvények hozásának, értelmezésének és megváltoztatásának alkotmányos kellékeiről, mégcsak nem is történelmi M Pesti Napló, 1861. március 6., 8., 9. sz. vezércikk. Ettől kezdve a Pragmatica Sanctio vitája napirenden maradt. Egy nappal később, március 10-én Falk vitázik Rechberg külügyminiszter félhivatalosával, a Donau Zeitung-gal, március 22-én Récsi Emil ismétli el a liberálisok érveit a „Még egyszer a pragmatica sanctio'' c. cikkében. 35 Uo. Kemény március 9-i cikke. Kivonatosan közli és kommentálja Beksics, Kemény, 260. o. 36 Pesti Napló, 1861. március 6.