Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SARLÓS BÉLA: DEÁK POLITIKAI FELFOGASA ÉS AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLET

tetlennekké váltak. Ezen hézag nem lőn a magyar törvényhozás által pótolva, mert a közbejött szomorú események a magyar törvényhozást ebben meggátolták. — • — „Nem ugyan Szilágyi úr, de némelyek az által akarnák e nehézségeket megoldani: hogy az ősiséggel kapcsolatban levő perekre nézve az ország gyűlésének végleges intézkedéséig törvényszünetet javasolnak. Nézetem szerint az a javaslat a bajt nem orvosolná, sőt nagyobbítaná. Az ország gyűlésének végleges intézkedése nem oly közel áll. A legkedvezőbb esetben is sok nehéz kérdésnek kell addig megoldatni, míg az országgyűlés codificatióhoz foghat. Pedig magát a codificatiót sem lehet néhány hét alatt bevégezni. Ha tekintetbe vesszük, hogy az ősiséggel majd minden örökösödési per kérdés kapcsolatba jöhet, a javasló tt törvény szünet az örökösödési perek legnagyobbrészére kiterjedne. Gondoljuk meg: hogy a népnek, kivált falun, a perek kilenc tized része örökösödési keresetre vonatkozik, s azokat oly hosszú ideig függőben hagyni, súlyos igazságtalanság volna, s méltán zúgolódást okozna. — • — „Ha minden köztörvényhatóság saját nézete szerint tettlegesen eszközli önkeblében a törvénykezés átalakítását; ha a felsőbb bíróságok, melyeknek alakítása nem a köztörvényhatóságok kezében van, ismét más nézetek szerint alakulnak, más szabályok szerint járnak el, más elvek szerint ítélnek; az egymástól eltérő, sőt egymástól ellenkező szervezések, eljárások, törvények, oly zavarba hozzák az igazságügyet, hogy annak tömkelegéből kibonyolódni senki sem lesz képes, s az igazság kiszolgáltatása végképp fönnakad." — • — ,,Ha joguk van a törvényhatóságoknak önkeblükben a törvénykezés rendezése iránt intézkedni, joga van más részről minden polgárnak az államtól pontos és biztos igazságszolgáltatást követelni. A köztörvényhatóság jogát csak a polgárok érdekében, csak azok jogának oltalmára gyakorolhatja, és ha azt úgy gyakorolja, hogy a pontos és biztos igazságszolgáltatás helyett a törvénykezés fönnakadását, zavart és valóságos anarchiát idéz elő, a legnagyobb jogtalanságot követi el, sőt kockáztatja a nemzet szabadságát is, melyet védenie kellene, mert zavar és anarchia éppen oly veszélyes ellenségei a nemzet szabadságának, mint az absolutizmus önkénye."

5 Pest városának közgyűlése magáévá tette Deák álláspontját, pedig Deák elsősorban az ősiséggel és az örökösödéssel kapcsolatos helyzetet elemezte, büntetőjogi állásfoglalását egyáltalán nem ismertette. Deák felszólalásának legfontosabb része az, hogy a régi magyar törvényeket nem lehet változtatás nélkül visszaállítani, s törvénykezési moratórium sem oldhatja meg a fennálló nehézségeket ,a perek felfüggesztése elsősorban a falusi népet sújtaná. Az Országbírói Értekezlet első két napján ezekről az elvi kérdésekről folyt a vita, a felszólalók egy része szerint minden oktrojálást el kell kerülni, és a 5 Kónyi 2. kötet 309—315 1.