Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA
kus és feltétlenül tisztelője az uralkodónak. Az volt a szokása, hogy minden évben bejegyezte a keresztelési anyakönyvbe az év nevezetesebb eseményeit. A kérdéses évben bejegyezte, hogy helyesen (ti. szerinte helyesen) tiltotta meg a püspöki kar a vegyesházasságok ünnepélyes megáldását. Néhány papot e miatt megbírságoltak, „azonban egy batkát sem tehettek a pap pénzéből görhes erszényeikben, mivel a jó Fejedelem, a buzgó apostoli Király védé a törvényeket, pártolá az igazságtalanul üldözött katolikus papságot"/ 10 Az tény, hogy a helyzet elmérgesedésének megakadályozására a pereket egyelőre az udvar a helytartótanács útján felkérte, de semmit sem tett azok beszüntetésére, illetve megsemmisítése iránt. A megyei felterjesztések a Zala megye, illetve Deák Ferenc által mutatott nyomdokon haladtak, s valamennyi megegyezett abban, hogy a püspöki körleveleket és az áldás megtagadását törvénybe ütközőnek minősíti. A passiva assistencia a templomon kívül megy végbe, holott az 1791: XXVI.tc.l5.§-a szerint a vegyesházasságok katolikus lelkészek előtt kötendők, a törvény papként, s nem puszta tanúként kívánja a lelkészek jelenlétét és közreműködését, ez pedig áldással jár. A törvény erejénél fogva ötven éven keresztül megadták az áldást. Ha a cautio nélküli vegyesházasság ellenkezik az isteni és a természeti törvényekkel, miért adta össze eddig őket ennyi kiváló jeles pap? Ha az ilyen házasság tilosnak, bűnösnek bélyegeztetik, akkor az támadás a törvény ellen, amely a vegyesházasságokat oltalmába vette és eltiltotta, hogy azok akadályoztassanak a katolikus lelkészek által, támadás az a hívek vallásos érzülete, kegyelete ellen. Az 1647:XIV.tc. alkalmazható az esetre, mert annak meghozatalakor ismerték a vegyesházasságokat; ez nem évült el, mert az 1791:XXVI.tc. is alkalmazza. 41 Közeledett már a törvények szerint 3 évenkint, tehát 1843-ra összehívandó országgyűlés ideje, melynek — a politikusok szerint — egyik tűzcsóvája megint a vallási sérelmek ügye lesz. 42 Az udvar tehát kikérte a helytartótanács és a kancellária véleményét egyrészt a megyék felterjesztéseire, másrészt az 1839—40. évi országgyűlés végén felterjesztett törvényjavaslatra. A helytartótanács elégnek tartotta a passiva assistenciát, s nem találta törvénnyel ellenkezőnek. A vallásügyi javaslatra a helytartótanács egyelőre nem adott véleményt, mondván, hogy nem tartozik a hatáskörébe. A kancellária a vallásügyi javaslatoknak — amelyeket a felsőtábla is elfogadott — szentesítése mellett foglalt állást. 43 Nem a vallásügyi javaslat volt azonban az 1843. május 17-re meghirdetett országgyűlés fő témája, hanem a nemnemesek jogtalanságának feloldása. Igaz, hogy a magyar nyelv és nemzetiség jogait és a vallás dolgában készített 40 Novai r. k. keresztelési anyakönyv. II. köt. 298—301, 305. 1. Degré Alajos szíves közlése. U.ő értékelte Plánder tevékenységét: Plánder Ferenc Göcsejről címmel. Zalaegerszeg, 1970. Göcseji Múzeum Közleményei. 29. sz. 50. 1. 41 Várady. 130—131. 1. 43 Meszlényi, 1934. 427. 1. 43 A kancelláriának az előzményeket is megvilágító részletes véleménye Váradynál 135 sk. í Közben a helytartótanács mégis adott véleményt a törvényjavaslatról (a reverzálisokat a közigazgatási hatóságok elé kívánja vinni). A kancellária erre is reflektál és így készül el az országgyűlés elején a királyi resolutio.
