Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - V.A politikai perek ügye az utasításban

lasztmány ilyen vétket nem talál, felségsértő vagy hűtíenségi pert folytatni ne lehessen. 53 Ezen választmánynak hatósága azonban csak egyik országgyűléstől a má­sikig tartson. Az időközben netalán hibázok helyett a tabbi tagok titkos szava­zással válasszanak más alkalmas tagokat, és a választmány minden, időközben előtte megfordult eseteket, és abban követett eljárását, egyedül tudomány vé­gett, a legközelebbi országgyűlésnek bejelenteni tartozzék. Negyedszer. Hogy a szólásban megtörténhető kiszökések korlátozására jö­vendőre nézve talán elégtelennek találtatnék törvényeink eddigi rendelése, Követ Urak megegyezhetnek abban, hogy ez eránt újabb törvényes rendsza­bályok tétessenek, s elhatározhatják azt, hogy aki köztanácskozások közben a fejedelem szentséges személyét illetlen szóval sérti, vétke mértékéhez képest súlyosabb, úgy-szintén az is aki az ország főbb tisztviselőit vagy törvényes testületeket illetlen, durva kifejezésekkel rágalmazza, a széksértés büntetésé­nél keményebb fenyíték alá vonattassék. — De mind ezen vétkek osztályozásai, mind pedig az ezekre szabandó büntetések kisebb és legnagyobb mértéke a törvény által világosan határoztassék meg. Az pedig nyilván kijelentessék, hogy ezen esetekben is a vádbeli cselekvés felett mindenkor a feljebb körülírt or­szágos választmány ítéljen, és az határozza el, vajon vádbéli sértés elkövette­tett-e, s az ezen sértések melyik osztályába tartozzék? A büntetés alkalmazása itt is egyéb rendes ítélőszékek köréhez tartozván. — A tanácskozási hely méltó­ságának másnemű megsértése pedig ezen-túl is széksértési büntetést vonjon maga után. ötödször. Határoztassék el, hogy az ítélőszékek soha semmi ürügy alatt, bármely közjogi kérdések eldöntésébe ne avatkozzanak, minthogy ezek felett rendelkezni a törvényhozás köréhez tartozik. Hatodszor. Mondják ki Követ Urak azt is, hogy a felségsértés esetét, mely­ben törvényeink rögtöni befogatást rendelnek, egyenesen kivéve, semmi egyéb efféle perben a bírói elmarasztás előtt polgári jussainak gyakorlásában, hiva­tal vagy követség viselésében senkit gátolni ezután se lehessen, mert az már büntetés volna, mit pedig bírói ítélet nélkül nem szabad. De amúgy is az or­szággyűlési gyakorlat is, mint Bars megye országgyűlési követének példájá­ból látható — ezt elhatározta." A fogalmazás teljesen jellemző Deákra. Látszólag a régi, megszokott sé­relmi politikát követi, egy olyan kérdésben, ami a nemesség közvéleményét igen széles körben felháborította. Biztos lehetett tehát benne, hogy ezt az uta­sítást a megyei közgyűlés elfogadja, és népszerű lesz az országgyűlés alsó táb­láján is. Beleiktat egy súlyos fenyegetést is, a törvénysértő nota perek megin­dításáért és az ítéletekért felelős személyek megbüntetését, a Kúria ülnökeinek leváltását. Nyilvánvalóan tudja, hogy ha ez ügyben az alsó tábla el is fogadja b ' s Ezzel a politikai perekben vádtanácsot kíván létesíteni, mely a királyi jogügy­igazgató által emelt hűtlenségi vagy becstelenségi vádat elvethesse és a terhelt­nek a vádlottak padjára ültetését megakadályozhassa. Nyilván az angol vádló jury intézménye ihlette erre, hisz ezt az 1843-as büntető eljárási javaslatban is érvényesíteni kívánta. Hasonló formát, de ugyanezen elvet iktatta törvénybe az 1848. III. tc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom