Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - IV.A követutasítás általános tartalma

lehet. Mindhárom tisztázat, a vita során eszközölt javítások egyiken sincse­nek. 46 Az utasítás alapjául kétségtelenül az 1836. évi követjelentés, illetve annak alapján készült határozat szolgált, de úgyszólván egyetlen mondat sincs szó­szerint átvéve, az ott vitatott, indokokkal támogatott szövegrészek rövid, ka­tegorikus utasítássá átfogalmazva. Sorrendje is legtöbbször elütő. Egyebek között ez is arra utal, hogy az utasítást Deák fogalmazta. Ha valaki más veszi át ennyire Deáknak a követ jelentésben kifejtett gondolatait és elveit, az mind a sorrendben, mind a fogalmazásban szorosabban ragaszkodott volna a nagy tekintélyű követ szavaihoz. Deák a saját agitatív beszámolóját szürkébbre, konkrétabbra, tárgyalási alapnak alkalmasabb kerek pontokká alakította át. Az utasítás 40 pontja közül 23 át van véve a jelentésből. Az 1. pont a régi sablon, kinél kell a követeknek tisztelegni. Az átvett szövegekre utalásnál hivatkozunk Kónyi lapszámaira is, hogy nyilvánvaló legyen a követelések sorrendjének új csoportosítása is. Teljesen át van véve a 2. pont (Partium visszacsatolása — Kónyi 286—7.), a 4. pont (az adó csak három évre szólt — Kónyi 286.), az 5. pont (a magyar hivatalos nyelvről — Kónyi 267. — ehhez azonban új sérelemként fűzte, hogy a megye magyar köriratú pecsétet kívánt haszná­latba venni, de ezt a Helytartótanács eltiltotta azzal a mondvacsinált indok­kal, hogy ez új pecsét lenne, amihez királyi engedélyt kell kérni, továbbá, hogy a megye felterjesztéseit kizárólag magyar nyelven küldte el, de ezért a Helytartótanácstól megrovást kapott), a 6. pont (országgyűlési hírlap és sajtószabadság — Kónyi 299. — ehhez új sérelemként fűzte a követ jelentés kinyomtatásának eltiltását), a 7. pont (a vallásügyről — Kónyi 272. — kiegészítve azzal, hogy az or­szággyűlés bezárása óta is helytartótanácsi rendeleteket adtak ki a vallás tár­gyában, ami sérti az 1791: 26. tc-t, valamint egy konkrét sérelemmel a gyermekek vallásáról kötött reverzális érvényessége ügyében), a 8. pont (az úgynevezett rendszeres munkálatokból kiemelt sürgős ügyek — excerpta — soron kívüli tárgyalásáról — Kónyi 279. 1.), a 9. pont (a régi sérelmek orvoslásáról — Kónyi 286. 1.), a 13. pont (Verőcze, Pozsega, Szerem megye Magyarországhoz visszacsa­tolásáról — Kónyi 277. L), a 14 pontból a második tétel (magyar vezényleti nyelv, magyar tisztek — Kónyi 293. 1.), a 15. pont a katonaság élelmezése és elszállásolása rendezéséről — Kónyi 278. 1.), a 16. pont (az adót csak 3 évre szavazzák meg, a porták számát szállítsák le — Kónyi 285., 305. 1.), 40 Egyik példány Ogy. ir. 3. cs. Ez a kézírásból kitűnően egyik megyei aljegyző mun­kája. Az írás azonos a megyei jegyzőkönyv számos része írásával. Ez az eredeti bizottsági javaslatot tartalmazza, hozzáfűzve a közgyűlés módosító határozatait. A másik két példány Kgy. ir. 1839. máj. 6. 1645. sz. hangsúlyozottan kalligrafi­kus írnoki munka, a közgyűlésen módosított szöveget adja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom