Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - IV.A követutasítás általános tartalma
lehet. Mindhárom tisztázat, a vita során eszközölt javítások egyiken sincsenek. 46 Az utasítás alapjául kétségtelenül az 1836. évi követjelentés, illetve annak alapján készült határozat szolgált, de úgyszólván egyetlen mondat sincs szószerint átvéve, az ott vitatott, indokokkal támogatott szövegrészek rövid, kategorikus utasítássá átfogalmazva. Sorrendje is legtöbbször elütő. Egyebek között ez is arra utal, hogy az utasítást Deák fogalmazta. Ha valaki más veszi át ennyire Deáknak a követ jelentésben kifejtett gondolatait és elveit, az mind a sorrendben, mind a fogalmazásban szorosabban ragaszkodott volna a nagy tekintélyű követ szavaihoz. Deák a saját agitatív beszámolóját szürkébbre, konkrétabbra, tárgyalási alapnak alkalmasabb kerek pontokká alakította át. Az utasítás 40 pontja közül 23 át van véve a jelentésből. Az 1. pont a régi sablon, kinél kell a követeknek tisztelegni. Az átvett szövegekre utalásnál hivatkozunk Kónyi lapszámaira is, hogy nyilvánvaló legyen a követelések sorrendjének új csoportosítása is. Teljesen át van véve a 2. pont (Partium visszacsatolása — Kónyi 286—7.), a 4. pont (az adó csak három évre szólt — Kónyi 286.), az 5. pont (a magyar hivatalos nyelvről — Kónyi 267. — ehhez azonban új sérelemként fűzte, hogy a megye magyar köriratú pecsétet kívánt használatba venni, de ezt a Helytartótanács eltiltotta azzal a mondvacsinált indokkal, hogy ez új pecsét lenne, amihez királyi engedélyt kell kérni, továbbá, hogy a megye felterjesztéseit kizárólag magyar nyelven küldte el, de ezért a Helytartótanácstól megrovást kapott), a 6. pont (országgyűlési hírlap és sajtószabadság — Kónyi 299. — ehhez új sérelemként fűzte a követ jelentés kinyomtatásának eltiltását), a 7. pont (a vallásügyről — Kónyi 272. — kiegészítve azzal, hogy az országgyűlés bezárása óta is helytartótanácsi rendeleteket adtak ki a vallás tárgyában, ami sérti az 1791: 26. tc-t, valamint egy konkrét sérelemmel a gyermekek vallásáról kötött reverzális érvényessége ügyében), a 8. pont (az úgynevezett rendszeres munkálatokból kiemelt sürgős ügyek — excerpta — soron kívüli tárgyalásáról — Kónyi 279. 1.), a 9. pont (a régi sérelmek orvoslásáról — Kónyi 286. 1.), a 13. pont (Verőcze, Pozsega, Szerem megye Magyarországhoz visszacsatolásáról — Kónyi 277. L), a 14 pontból a második tétel (magyar vezényleti nyelv, magyar tisztek — Kónyi 293. 1.), a 15. pont a katonaság élelmezése és elszállásolása rendezéséről — Kónyi 278. 1.), a 16. pont (az adót csak 3 évre szavazzák meg, a porták számát szállítsák le — Kónyi 285., 305. 1.), 40 Egyik példány Ogy. ir. 3. cs. Ez a kézírásból kitűnően egyik megyei aljegyző munkája. Az írás azonos a megyei jegyzőkönyv számos része írásával. Ez az eredeti bizottsági javaslatot tartalmazza, hozzáfűzve a közgyűlés módosító határozatait. A másik két példány Kgy. ir. 1839. máj. 6. 1645. sz. hangsúlyozottan kalligrafikus írnoki munka, a közgyűlésen módosított szöveget adja.
