Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - II.A hűtíenségi perek ügye Zalában

folyt pl. Fejér megyében is.

11 Ez nem annyira aktív szervezőmunkát jelentett, inkább annak demonstrálására szolgált, hogy a vármegyék úgy is intézkednek oktatási ügyekben, az országos egység érdekében tehát célszerű lesz a népoktatás ügyét törvénnyel rendezni. Az 1836. augusztus 8-i zalai közgyűlésen megválasztott 49 tagú népoktatási bizottság elnöke Séllyey Elek, kőszegi kerületi táblabíró lett, tagjai 2 királyi kamaráson, 2 javadalmas apáton, 2 plébánoson és 3 megyei jegyzőn kívül 36 táblabíró, köztük természetesen Deák Ferenc, Csányi László, Hertelendy Károly is.

12 A bizottság munkái elhúzódtak, többször is jelentést tett róluk a megyegyűlésnek.

13 Eredményei közé tartozott, hogy a veszprémi püspök tényleg szervezett tanítóképző intézetet, a Zalában szintén érdekelt szombathelyi és zágrábi püspök pedig kilátásba helyezte ilyennek létesítését. De nagy érdeme volt a megyebeli iskolák állapotának felmérése, és erről táblázatos kimutatások készítése. (Épület, diákok száma, a tanító képzettsége, jövedelme stb.). E munkában a bizottság minden tagja részt vett. Deák végezte a kapornaki, kehidai és kanizsai iskolák megvizsgálását.

14 Csányi mérte fel a csányi, szentpéterúri és zalaapáti —, a később Bach huszárrá lett Bogyay Lajos a zalahalápi, káptalanfai, csabrendeki, sümegi iskolát. Deáknak e munkában való részvétele tökéletesen jellemző rá. Nem szakértője az oktatásügynek, nem is kíván e munka irányítója lenni, de az egyszerű tagként való munkából nem vonja ki magát. Pedig ez nem is volt csekély munka. De részt vett Deák a megye közéletében másként is. így ha nem is rendszeresen, néhány nagyobb perben, mint bíró, a törvényszékeken is.

13 II. A hűtíenségi perek ügye Zalában Az 1832—1836. évi országgyűlés végétől egészen az 1839. évi országgyűlésig az egész ország nemességét leginkább lázban tartotta előbb az országgyűlési ifjak és Balogh János barsi követ, majd Wesselényi, végül Kossuth Lajos ellen indított hűtíenségi per. Jól tudjuk —, és ezt Deák is hangsúlyozta követjelentésében, az elsők miatt már az alsó tábla is tiltakozó feliratot kívánt az uralkodó elé juttatni, de ezt a főrendek megakadályozták. Utóbb a vármegyék küldték egyre másra tiltakozó felirataikat, sőt küldöttségeiket is az uralkodóhoz, ezek azonban soha nem jutottak a kancelláron túl, a feliratokra pedig 11 Móra Magda tanulmánya. Pedagógiai Szemle 1966. 683. és köv. 1. Tolnára vonatkozóan Horváth I. 538. 1. 12

Kjkv. 1836. aug. 8. 1569. Ferenczi (I. 231. 1.) tévesen állítja, hogy a bizottság elnöke Deák lett volna. 13 Kjkv. 1837. jan. 9. 164. sz., 1837. nov. 27. 2992. sz. 14 Kgy. ir. 1837. jan. 9. 164. sz. Az ugyanez évi 2992. sz. irat nincs a helyén, nyilván ugyanilyen tárgyú későbbi irathoz csatolták, ami annak a jele, hogy ez a munka 1837. nov. 27. után tovább is folyt. 13 Ferenczi I. 233. 1.