Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - I.Az 1836. évi követjelentés. Deák aktivitása
sajtócenzúra eltörlését, a földesúri pallosjog eltörlését, néhány régi sérelem orvoslásának a királyhoz intézett feliratban való sürgetését. Leginkább azonban azt panaszolja Deák, hogy nem járult hozzá a felső tábla a Wesselényi és Balogh János ellen indított hűtlenségi perek miatti tiltakozó felirat felterjesztéséhez. Ezek talán kevésbé fontos ügyek az alsó tábla többsége által leszavazottaknál, de mindegyiket felsorolja, hogy a főrendek visszatartó magatartását jellemezze. Még több ügyről jelentette Deák, hogy azokban ugyan megszületett az országgyűlés egységes felirata, de vagy választ sem kaptak rá, vagy az uralkodó azokat az 1795 óta állandón húzódó rendszeres munkálatok (nagy törvényjavaslatok) tárgyalására kívánta halasztani, vagy egyszerűen elutasította. Es ezek között voltak az országgyűlésen tárgyalt legfontosabb reformjavaslatok: az ország főhivatalaiban is a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tétele, a törvények magyar szövegének irányadóvá nyilvánítása, az Önkéntes örökváltság, a jobbágy személyes és vagyoni biztonságának védelme, az úriszék eltörlése, a már 1808-ban törvénybe iktatott Ludovika tisztképző intézet oly módon való megnyitása, hogy ott magyarul tanítsanak, és a tantervet az országgyűlés is megvizsgálhassa, a népnevelés és technikai oktatás törvényes rendezése, a Partium visszacsatolásának végrehajtására országgyűlési bizottság kiküldése, a törvény végleges szövegének az országgyűlés és a kancellária közös bizottsága általi megállapítás (concertatio) helyett az országgyűlés által megfogalmazott törvényszövegek királyi jóváhagyása, és néhány soron kívüli országos sérelem (egyházi javakra külön királyi „segedelem" kivetése, Erdély törvényes állapotának rendezése stb.). A megyei közgyűlés meg is értette, hogy a jelentés tulajdonképpen politikai röpirat, mely a közvélemény elé tárja a már országgyűlésen is felvetett javaslatok akadályait, és tulajdonképpen programot ad a következő követutasíátsok kidolgozására, ezért elrendelte annak kinyomatását. A kinyomatás meg is történt. 5 A Helytartótanács is résen volt, értesítette a megyét, hogy a zalaegerszegi nyomdában csak a „tiszti iratok" nyomtathatók ki, minden más irat csak az előzetes cenzúra engedélye alapján, a megye hagyjon fel tehát a jelentés kinyomatásával. A megye kitartott ugyan, leszögezte, hogy a követjelentés is hivatalos iratnak minősül, méghozzá nem is csupán megyei, hanem országos érdekűnek, határozatát tehát végre fogja hajtani. 6 Még sem sikerült a már kinyomatott jelentés szétküldése, mert ezt a Helytartótanács ismételt, most már erélyesebb határozattal tiltotta meg. 7 Teljes sikert aratott azonban a jelentés a megyegyűlésen, mely határozatban leszögezte —, meglehetősen pongyola fogalmazásban, hogy a legközelebbi országgyűlésre küldendő követeknek mindazért való küzdést utasításba kell adni, amik a jelentés szerint az 1832—36-os országgyűlésen megbuktak. Némely kérdést élesen is fogalmazott a határozat. Pl. az adót három évre szavazták meg, ha időközben új országgyűlést nem hívnak össze, a három év le5 Kjkv. 1836. jún. 20. 1018. sz. A nyomtatott jelentés Ogy. ir. 3. cs. 6 Kjkv. és Kgy. ir. 1837. jan. 9. 25. sz. 7 Kjkv. 1838. nov. 9. 2383. sz.
