Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA
állapítása szerint Deák Ferencet, Zala megye követét tekintette vezérének, „ki páratlan mélységű és erejű értelme, magához mindig hű mérséklete, jellemének szintoly rendíthetetlen szilárdsága, mint szeplőtlen tisztasága által annyira bírta már a közbizodalmat, hogy bár a vezéri szerepet nem kereste, mindenki örömest sorakozott az ő zászlaja alá, meggyőződve lévén, hogy az általa kitűzött vagy helyeselt irány mindig a legjobb, legcélravezetőbb ... Ezen országgyűlés menete annyira az ő vezetésétől függött, hogy „a conservatív párt vezéreitől, midőn a diéta kimenetele felől megkérdeztettek, nem egyszer lehetett hallani, hogy e kérdésre csak Deák adhat választ..." Az országgyűlésen nagy megelégedést hozó eredményt „csak az ő bölcsességének, megtörhetetlen szilárdságának és páratlan vezéri ügyességének kellett köszönni; mert csak az ő érdeme, hogy az ellenzék, bár biztos többséget e diétán nem képezett, végre mégis fényes győzelmet nyert." 16 A vallási sérelmek és a vallásszabadság ügye az 1840. január 20-iki kerületi ülésben került ismét elő, amikor Beöthy Ödön, a váradi káptalan 30 000 forintra rúgó ellenpropagandája ellenére 17 újonnan is megválasztott Bihar megyei követ Lajcsák Ferenc váradi és Scitovszky János rozsnyói püspökök körlevelét, mint vallási sérelmet vitte az országgyűlés elé. Deák Ferenc maga is fájdalmasan emlékezett meg a körlevelekről. Már most kinyilvánítja meggyőződését az állam és egyes egyházak összefonódásának hibája miatt, mert ez a „vallások között polgári megkülönböztetéseket is állított fel, egyiknek a másik felett kedvezve, gyakran egyiket a másikért üldözve, s hol tiltva, hol parancsolva, sokkal mélyebben avatkoztak a vallások feletti rendelkezésbe, mint ezt a polgári társaság közérdeke megkívánta". 18 Nagyon károsnak tartjuk a fanatizmust, s a körlevelet „a vallási buzgalom helytelen hevének" tulajdonítja. Súlyos hibának, de nem szándékos véteknek tekinti. Feliratot javasol ezért, hogy az uralkodó szerezzen érvényt az 1791 -.XXVI.tc. megtartásának, s utasítsa a püspököket, vegyék vissza körleveleiket. 19 Miután a felirat elkészült, s az 1840. február 18-i országgyűlésen a rendek tárgyalni kezdték, Deák ismét felszólalt, s a felirat élét elvenni kívánó személynök és Bezerédy Miklós veszprémi káptalani követ ellenében hangsúlyozta, hogy a váradi pásztorlevél által „nem csak, hogy a törvény iránti kellő tisztelet sértetik ..., hanem e mellett még a nyugtalanság, vallástalanság magvai is hintetnek .. ." 20 Mikor a főrendek a felirati javaslatot elutasították, az ellen az alsótáblán még konzervatív követek, mint Zsedényi Ede, Szepes megye követe is opponáltak. Deák látva a főrendek makacsságát, az üzenetet a vallási törvény kapcsán kívánta tárgyaltatni. Valóban az alsótábla újból felvette az 1839—40. évben elejtett vallási javaslatot, s hosszú viták után a két tábla 21 pontban megegyezett. E megegyezés eredménye volt: 16 Horváth Mihály 1864. I. 556—557. 1. 17 1. erről Altieri herceg bécsi nuncius jelentését a pápai államtitkárhoz 1839. június 21-ről. A jelentést ismerteti Meszlényi 1934. 387. 1. 18 Deák Ferenc beszédei. I. 419. 1. 19 Deák Ferenc beszédei. I. 423. 1. 20 Deák Ferenc beszédei. I. 433. 1.
