Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
SZENTMIHÁLYI IMRE: GÖCSEJ TERÜLETFOGALMÁNAK ALAKULÁSA (Deák Ferenc Göcsejről)
lagos, így nem. lehet kapcsolat a feltételezett történeti egység (marchia) és a téves néprajzi határok között. 44 Fülöp István is Gönczi néprajzi Göcsejét, pontosabban „a néprajzi és az új községi igazgatási határt" veszi alapul, így állapítja meg, hogy Göcsej területe ma 965 km 2 , lakossága pedig 76 889 fő. 45 Ez a terület Gönczi egyik Göcsejével sem egyezik meg, 46 és olyan községeket is magában foglal, melyek a „néprajzi" Göcsejen kívüliek, és csak nemrég lettek közigazgatásilag Zalaegerszeghez csatolva. Simonffy Emil statisztikai adatokban gazdag cikkében 47 Göcsej régi paraszti gazdálkodását tárgyalja. Bár közli, hogy Göcsej határát Gönczi nyomán vonja meg, de az nem világos, hogy ezen a földrajzi vagy a néprajzi határt érti-e. Később kiderül, hogy statisztikai számításait Gönczi Göcsejétől függetlenül, egy azt többszörösen meghaladó nagyságú területen (1935. évi négy zalai járás és Zalaegerszeg területe) végezte. 48 így helyesebb lett volna adatait más címen közzétenni, hiszen ezek a Göcsejnél lényegesen nagyobb területről kiírt statisztikai adatok nem lehetnek Göcsejre jellemzőek. ördög Ferenc göcseji és hetési személynévvizsgálatai során jól érzékeli a gyűjtőterület megfelelő kiválasztásához kapcsolódó problémát. 49 Gyűjtőterületét végül is Gönczi nyomán (a földrajzi Göcsej és „Hetes") határozta meg. Göcsej esetében ez nem okoz problémát: Zalaegerszeg kihagyása logikus, a tényleges néprajzi területnél nagyobb vidéken folytatott gyűjtés pedig nála nem zavaró, mivel anyagát kutatópontonként közli, így pl. a „szegekkel" való összszehasonlítás könnyen megoldható. (A kutatást az adott egységnél mindig nagyobb körben kell végezni, úgy, hogy a gyűjtött anyag kutatópontonként elkülöníthető, kartografikus módon feldolgozható legyen.) Hetes esetében viszont káros a Gönczi-féle tájegységhez való merev ragaszkodás, mivel így kimaradt az Alsóiendvától délre eső magyar vidék, mely néprajzi, de nyelvjárási téren is Heteshez kapcsolódik. • Így alakult a XVII. század végétől napjainkig a Göcsej táj fogalom. Alapvetően kétféle változat van: egy szűkebb, a „szegek" vidékére vonatkozó, etnikai-társadalmi jellegű népi, és egy, a múlt század elejére visszanyúló bővebb, földrajzi jellegű, és nemesi-wri eredetű felfogás. Utóbbi kimutatásában alapvető jelentőségű Deák Ferenc 1827. évi adatközlése. Göcsej kutatói napjainkig a nemesi-úri eredetű felfogást követik. (Éles földrajzi határok, és a földrajzinál nagyobb — de felületesen meghatározott — „néprajzi" Göcsej.) Az ez44 Szentmihályi 1958, 10. 11 (térkép) kk. 1948-ban írt dolgozatom fő következtetését, ti. hogy a monda három magyar honfoglalás-körüli nép helyi találkozásának, és korai kapcsolatainak az emlékét őrzi, továbbra is jónak tartom. Problematikus viszont, hogy ez a történeti monda miképpen tükrözhet Göcsejen kívül erős göcseji öntudatot. Ennek elemzése sokoldalú vizsgálatot, így bő teret igényelne, ez pedig témánktól messze vezetne. 45 Fülöp 1970, 8. 46 Gönczinél 1914, 19. a földrajzi Göcsej területe 648, a néprajzié pedig 807 km 2 . 47 Simonffy 1971. 48 Simonffy 1971, 10. 49 ördög 1973, 17. — Idézve a 6. jegyzetben!
