Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
SZENTMIHÁLYI IMRE: GÖCSEJ TERÜLETFOGALMÁNAK ALAKULÁSA (Deák Ferenc Göcsejről)
Gönczi csupán helyenkénti indokolása túlságosan is kevés. A jelenségek elmosódását maga is látja, ennek ellenére éles t ,néprajzi" határokat von. A jobb elhatároláshoz sem a szükséges idő, sem a ma már némileg világosabb korszerű szempontok nem állottak rendelkezésére. Nyilvánvaló, hogy „néprajzi határai" két oldalán nem végzett alapos összehasonlító kutatást, és községeit nem ennek alapján sorolta Göcsejhez, vagy rekesztette ki abból. Hasonló a helyzet Hetesnél is. Az általa megvont göcseji és hetési „néprajzi határok" inkább gyűjtőterületének határait jelzik, „pontos" néprajzi határoknak azonban hozzávetőlegesen sem fogadhatók el. Művéből az is kitűnik, hogy „néprajzi" elhatárolását nem annyira a néprajzi, mint inkább a nyelvjárási jelenségek elterjedése alapján végezte. 35 Azonban, ha jól is vette észre a göcseji nyelvjárás (közvetve, és nála az adott terület néprajza) kettősségét,, azt az elhatárolásnál — térképén — nem hasznosította. Az újabb nyelvjárási kutatások 36 tisztázták, hogy néprajzi határai mint nyelvjárási határok sem pontosak. Ezeket tehát sem néprajzi, sem nyelvjárási tényleges határoknak (sávoknak) nem fogadhatjuk el. Művében ugyan éles etnikai határokat közöl, de bizonytalanságát jól tükrözi a csupán két évvel (!) korábban leszögezett véleménye: „Azzal sem vagyunk voltaképpen tisztában, hogy meddig terjed egyes irányokban Göcsej területe." 3 ' Mindehhez csupán még annyit, hogy az általa is észlelt nehézségek ellenére formált, már túlhaladott véleménye szerint egy táj, pl. Göcsej éles vonalakkal elhatárolható (ebből adódóan területe, lakossága stb. pontosan meghatározható); 38 Göcsejt — de Hetest is — néprajzi egységnek tekinti; e „néprajzi egység" alapja a nyelvjárás; Göcsej és Hetes néprajzi téren „nagyegészében egyező" 39 : közöttük nincs eltérő jellegű terület, tehát közvetlenül érintkeznek egymással. Mindezeket a kéréseket ma már másként látjuk. Ugyanakkor Gönczi nem vette észre, vagy nem hangsúlyozta kellően a nagyobb, fik35 Ez — kisebb következetlenségei ellenére is — kitűnik, ha összevetjük „néprajzi'' térképét (Gönczi 1914, 18.) a göcseji nyelvjárás kiterjedését tárgyaló szövegével, a falvak felsorolásával (489, 491). 30 Végh 1954, 249 kk. (250: térkép); 426. elfogadja Gönczinek a kettős göcseji nyelvjárásra vonatkozó megállapításait, de módosítja a Gönczi-féle néprajzi határokat. A tulajdonképpeni göcseji nyelvjárásnak Észak-Göcsej, a „szegek" vidéke nyelvjárását tartja. Felfogását — melyet lényegében megismétel 1959. 41 kk. — külön kellene elemezni. — Imre 1971, 333 (térkép), 335—337. kimutatja, hogy a „zalai" (göcseji) és a hetési nyelvjárástípus jelentősen túlterjed a Gönczi-féle göcseji és hetési „néprajzi" határokon. — A göcseji etnikai problémák tisztázásához elsősorban nyelvatlaszra és néprajzi atlaszra lenne szükség a Sebők és Lovász kutatásai alapján a földrajzi Göcsejnek tekinthető területről. 37 Gönczi 1912, 166. 38 Gönczi 1914, 8. elítéli azokat, akik Göcsej területét „csak olyan gondolatformán jelezték, mintha egy vidék területét, községeinek számát ki se lehetne számítani." 39 Gönczi 1914, 3.
