Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SZENTMIHÁLYI IMRE: GÖCSEJ TERÜLETFOGALMÁNAK ALAKULÁSA (Deák Ferenc Göcsejről)

Utána Deák Ferenc említi először Göcsejt, 1827. október 16-án Kehidán kelt, és Vörösmarty Mihályhoz írt levelében.

11 Ebben barátja — kérésére — tájékoztatja röviden a göcseji nyelvjárásról. Nyelvjárási adataival nem kívánok foglalkozni — ez nyelvész kutató feladata —, viszont annál részletesebben a táj határairól formált nézetével, ennek gyökereivel és kihatásával. Nyelvjárási adatközlése előtt hivatkozik arra, hogy keveset van Göcsejben, „mint nyelv vizsgáló, pedig (minthogy ehhez éppen nem értek) még nem voltam közöttök." így Vörösmarty kérdésére csak „eddigi tapasztalásomból" felelhet, majd röviden így határozza meg a táj fekvését és a nyelvjárás kiterjedését: „Göcsejnek nevezzük szoros értelemben azon vidéket, melly az Egerszegi és Lövői Járásban Szála, Kerka és Válicka folyók között fekszik; de nem csak ez, hanem a Kapornaki Járásnak Egerszegi Járásra dülő része is olly hibássan beszéli, mint Göcsej, a' Lövői Járásnak Vas Vármegyével határos vidéke pedig még rosszabbul, mert ez a' szomszéd Vendusoktól sok idegen szót kölcsönze,. . ."

l2 Deáknál tűnik fel első ízben több olyan nézet, melyet később Plándernél és Gönczinél is megtalálunk, nevezetesen: kétféle Göcsej van. A szűkebb, a „szoros értelemben" vett vidék a földrajzi Göcsej. A Zala, Kerka és Válicka folyóvizekkel ez jól elhatárolható. Nyelvjárási szempontból azonban Göcsej tágabb a földrajzi értelemben vett területnél. A földrajzi Göcsejt — mint megyei közigazgatási tisztviselő — elsősorban járásokkal határozza meg. Göcsej az egerszegi és lövői járásban fekszik, ezeken belül is az említett folyóvizek között. Az általa Göcsejnek tekintett terület határait így részben — de nem teljesen — megvonhatjuk. Göcsej átterjed a lövői járásra, tehát egy szakaszon ott is a táj határának tekintett Zala és Kerka határolja. Hogy meddig: a századfordulótól (így Gönczinél is) a táj nyugati határának vélt római útig, vagy azon túl is, a vasi határig (Örségig), erről Deák nem szól. Ugyancsak vitás, hogy mit tekintett Göcsej délkeleti határának. Később Csutor és Sebők csak egy Válickával, a Felsővel határolja Göcsejt. Plánder és Gönczi a két Válickával, tehát az Alsó Válickával is, így lényegesen nagyobb területet vesznek Göcsejnek, mint a másik két kutató. Deák nem említ két Válicka folyót, bár szavai így is érthetők.

13 Deáknál tehát ez a két W Közlik — többek között — Szarvas 1889, Czapáry 1900, Török 1941. Legújabb kiadása: Vörösmarty 1965 (a 108. sz. levél; ennek jegyzeteiben további közlések is említve.) Ugyanitt, a 135. sz. levélben Deák arról ír, hogy Pálóczi Horváthtól származó levelek vannak a birtokában. Ezek a levelek nem voltak hatással Deák felfogására; feltehető, hogy Horváth nem is írt bennük Göcsejről. — A Deáklevelek legújabb kiadására Németh József, a Zala megyei múzeumok igazgatója hívta fel a figyelmemet. Ezúton is köszönöm szívességét. 12 A betűhív közlések között is vannak csekély eltérések. Deák levelét — mely az MTA Kézirattárának Vörösmarty Levelezésében van — Török 1941. 53. nyomán idézem. 13 Ha csak egy Válickára gondolt, úgy ez kétségkívül az északi, a Felső Válicka, hiszen ez volt a kapornaki és az egerszegi járás határa. Azonban ez esetben is tekinthette a vitás délkeleti részt Göcsejhez tartozónak, feltéve, ha a Felső Válickát teljes hosszában, Pusztaszentlászlónál is (Plánderhoz és Gönczihez hasonlóan) Göcsej határának vette, nem pedig csak Söjtörtől felfelé (mint Csutor és Sebők.) Szűkszavú leírása alapján ez a kérdés nem tisztázható.