Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DR. TAKÁCS IMRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR KÖZJOG - IV.Záró gondolatok

A vármegyei önkormányzat Az ellenzék egységének egyik akadálya a megyei önkormányzat eltérő megítélése volt. Deák gyakorlati tapasztalatai, politikai előrelátása alapján óvta a megyei jogosítványokat, de a megye demokratizálását is szükségesnek tartotta. A nemesi vármegye szerepét az abszolutizmussal szemben ő is kiterjeszti az alkotmányvédelemig. A megyei municipium olyan fórum, „hol nemcsak a közigazgatás minden tárgyai, a törvények teljesítése, s minden önkényes sértéstől megóvása, de maga a törvényhozás is a nemzet törvényesen egybe­gyűlő tagjainak szabad tanácskozása alá tartozik." 59 Ezzel szinte a szuvere­nitásig kiterjeszti a megyei hatáskört, amit aztán ő maga korlátoz a kiegye­zés után a végrehajtó hatalomban való részvételre. A liberális ellenzék alkotmányjogi koncepciójának tisztázatlansága a me­gye kérdésében tűnt ki. A parlamenti felelős kormánynak megfelelő centra­lizált közigazgatás elvi követelményét Eötvös-ék nem adták fel. Kossuth vi­szont a megyei önkormányzat híve volt. Az Ellenzéki Nyilatkozat elítéli az adminisztrátori rendszert és a főispán útján gyakorolt felügyeletet. Adós ma­radt azonban a programmal, hacsak a népképviselet elvét és a városok re­formját nem tekintjük annak. 1848. márciusában csak ideiglenesnek szánták a 16. tc-t, amely a közgyűlést kibővítette a községek követeivel és elrendelte állandó bizottmány választását. A tisztújítás elhalasztása (17. tc.) is a jövő országgyűlésre utalta a részletesebb szabályozást. 60 A megyei választmány létrehozásával — és az 1844: 5. tc. folytán a nem nemesek hivatalviselésének bevezetésével — elvileg megszűnt a nemesi vár­megye. Valójában azonban a földbirtokos osztály mellett legfeljebb a mező­városok polgársága és a módosabb parasztság került be az önkormányzatba. Záró gondolatok 1. Látszólag következetlenek vagyunk, amikor a reformkori Deák köz­jogi nézeteit és 1848-as működésének tényeit mellőző burzsoá közjogi iro­dalmat bíráljuk. El kell ismernünk, hogy a magyar rendi törvényhozás a tárgyalt időszakban nagyon lassú volt. Az 1832—36-os országgyűlésen nagyon kevés valósult meg azokból az ideákból, amelyeket Deák is képviselt. Nem jöttek létre a kívánt törvények, és úgy tűnik, a számtalanszor hivatkozott eszmék, gazdag gondolatok a semmibe hulltak. Ez azonban nem így van. A reform-kor egy sor kérdésben megfogalmazta az alternatívákat, a haladás irá­59 U. o. 132. p. 50 Deák az országgyűlésen kimondatja, hogy a bizottság viszi a közgyűlés teendőit, a megüresedett tisztségeket pedig a bizottság és a főispán helyettesítéssel tölti be. (Deák beszédei II. 46, p.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom