Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Községi elöljáróságok és egymás közötti vitáik - Erdőgazdasági igények
A rendelet szigorúan és egyértelműen meghatározta a volt tulajdonosnak visszahagyott birtoknagyságot, az ehhez tartozó gazdasági felszerelés és épületek arányát, valamint azok értékesítési lehetőségét. A teljes igénybevétel esetén — még ha a lakást meghagyták is, a birtokból eredő gazdasági értékek a l'öldigénylők tulajdonába kerültek. Kiscsehi községben a volt tulajdonos, a báró még 1946-ban is 16 db fenyőfa gerendát tudott más községbeli lakosnak eladni. Ugyancsak értékesített 3 m 3 fenyőgerendát és 10 q szöszösbükkönyt. Érthető, hogy a községi földigénylő bizottság is éberen figyelt. Az említett esetet a Megyei Tanácsnak jelentette, és arra kérte, hogy a bárót kötelezze az őt meg nem illető termékek árának az Országos Földbirtokrendező Alap javára történő befizetésére. 11 '' Bödeházán az igénybevehető Eszterházy-birtok mindössze 170 kat. hold volt. Ebből 138 hold volt az erdő, a többi szántó és rét. Érthető, hogy a földigénylő bizottság az osztható föld mennyiségének növelését csak az erdőterületben látta. Az igényüket az F. M. csak 1947. januárjában ismerte el, és mindössze 13 hold erdőt adott közbirtokosság létesítésére. Ezt is csak azzal a feltétellel juttatta, hogy helyébe az államerdészet vagy Zalában, vagy az ország más területén megfelelő cserebirtokot kapjon, 114 Zalasárszegen a közbirtokossági erdő létesítésére 150 holdat Galambok határából igényeltek. A minisztérium az igényt elutasította, mert 15 jogos földigénylő között 45 hold földet osztottak ki. lir > Az igény mindenképpen túloz, hiszen a 151 főt számláló kis községben a birtokviszonyok 1945 előtt is elfogadhatók voltak. Például az 50 hold alatti kategóriába tartozó gazdaságokra 4,8 kat. hold jutott. Zalaújlak ugyancsak közbirtokossági erdőt kívánt. A minisztérium 1949. júliusában engedélyt adott a MALLERD tulajdonába került erdőből 77 kat. hold átadásra. 110 Galambokon a földreform során kevés földet osztottak, ezért a földigénylő bizottság már 1945-ben kéréssel fordult a minisztériumhoz, amelyben 100 holdas erdőbirtokot igényeltek. A Megyei Tanács a kérést elutasította, hiszen a községnek már volt 564 holdas erdeje. 117 1945. szeptemberében a kérelmet megújították, de most közvetlenül fordultak a minisztériumhoz. Az igényelt erdő területe is megnövekedett, 100 hold helyett 463 holdat kértek. Ez az igény annyira túlzó, hogy teljesítése esetén egy családra két hold erdő jutott volna. Zalacséb községben dr. Pintér István, valamint Nagy László és Nagy Mihály 43, illetve 29 holdas erdőbirtokát az állam közbirtokosság létesítésére átengedte. Az állam kezében ebből mindössze 3 hold maradt. 118 Következtetésként megállapíthatjuk, hogy az erdőbirtokért folytatott harc minden olyan községben, ahol a földigénylő bizottság erdőt is felvett az öszszeírási ívre, kisebb-nagyobb mértékben felszínre került. A megyei alacsony juttatási átlagból ez szükségszerűen következett. Nem akarták a parasztok egyszerűen tudomásul venni, hogy helyenként az igénybe vett föld döntő ré111 Uo. KFB levele az MT-hez. Zml. 114 F.M. 1947. január 8-i határozata. ZFI. 67. sz. Bödeháza, Gáborjánháza irataiban. Zml. F.M. Elutasító határozata. Ш6. március 15. NFI. 16. cs. Zalasárszeg. Zml. lM F.M. határozata. 19-49. július 19. NFI. 16. cs. Zalaújlak. Zml. 117 MT határozata. 1945. NFI. 5. cs. Galambok. Zml. ш Közbirtokosság létesítése. 1948. január 19. ZFI. 76. cs. Zalacséb. Zrm.
