Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A megyei tanácsok tevékenysége
jogosult, így a föld nem származtatható át a szülőkre. A zalaegerszegi Megyei Földbirtokrendező Tanács erélyesen lépett fel a nyilas birtokok ügyében, és a parasztbirtoknak nem minősülő 100 holdon aluli birtokok esetében is. Becsvölgyén Gyenge József 40 holdas birtokának igénybevételét a Tanács jóváhagyta azzal, hogy nem minősül parasztbirtoknak, és Becsvölgye szegény község, ahol a kérdéses birtokot 32 igénylő között osztották fel. Birtokvisszaadást kérvényezett egy nyilas. A Tanács döntése a következő: „Az a körülmény, hogy a népbíróság őt esetleg a rendelkezésre álló adatok hiánya miatt felmentette, nem ok arra, hogy a Megyei Tanács a községi földigénylő bizottság véleményét figyelmen kívül hagyja, és a fentemlített sz. rendeletet ne alkalmazza." Hasonló indoklással nem veszi tudomásul még két fellebbező kérelmét, ,, ... annál is inkább, mert az egész vidék köztudomásúan jobboldali érzelmű volt, a földigénylő bizottság valószínűleg ismerte a nevezettek magatartását. 51 A zalaegerszegi Földbirtokrendező Tanács a kései megalakulás miatt nagyon elmaradt az ügyek intézésében. Ebből számos félreértés, probléma, újabb tárgyalás és fellebbezés született. A tanács döntéseit gyakran megváltoztatta. Például Csáford község igénylői viszonylag nagyobb juttatásban részesültek. A kilenc 100 holdon felüli birtokból még akkor is igényeltek, ha az néhány holdat is jelentett nekik. így Ágoston József és kilenc társa a Várréti dűlőben 26 holdat kapott. A megyei tanács ezt később Zalaszentgrótnak engedte át. A panasz hatására később kötelezte a kérdéses terület átadására. 5- Csácsbozsok í'öldigénylő bizottságának fellebbezését a Megyei Tanács az Országos Tanácshoz küldi „mert napirenden van, hogy a legelemibb ügyekben is megfellebbezik a Megyei Tanács határozatát a földigénylők, s a földigénylő bizottságok az Országos Tanácshoz". A Megyei Földbirtokrendező Tanácsok működésének néhány eleméből, néhány tényéből következtethetünk arra az irányító munkára, amely 1945 nyarán hivatott volt vagy lett volna a földosztás megyei vezetését elvégezni. A késői megalakulásból következik, hogy a megyei tanácsok éppen a legfontosabb időszakban, a földosztás megkezdésekor és közvetlenül a munka végrehajtása során segítséget nem tudnak adni. A két tanács közötti vita, a szakmai féltékenység pedig a későbbi munkát is hátráltatta. Elmondhatjuk, hogy 1945 nyarán a Megyei Földbirtokrendező Tanács munkájával nem segítette a reform végrehajtását. Általában az események mögött járt. A miniszteri megbízottak, a kommunisták ugyanakokr a reform első napjától kezdve a radikális végrehajtás hívei. Ezt támogatta a szovjet katonai parancsnokság is. Ebből ered az a levonható általánosítás, hogy 1945 tavaszán a községi földigénylő bizottságok radikálisabbak voltak a nemzeti bizottságoknál. A kivételt képező nemzeti bizottságok kis száma mellett ezt az is alátámasztja, hogy a nemzeti bizottságok sok helyütt jóval későbben jöttek létre, mint a Í'öldigénylő bizottságok. 11 MT jegyzőkönyve, 1946. február 27. ZFI. 27. cs. Becsvölgye, Zml. и MT határozata. 194C. február 12. ZFI. 27. cs. Csáford, Zml.
