Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A megyei tanácsok tevékenysége
Л MEGYEI TANÁCSOK TEVÉKENYSÉGE A földreform végrehajtása során komoly feladatot láttak el a megyei földbirtokrendező tanácsok és a megyei földhivatalok. A végrehajtási utasítás 43. §-a kimondja, hogy a tanácsot minden megye székhelyén meg kellett alakítani. Ugyanakkor a törvényhatósági jogú városokban nem kellett létrehozni, azok földreform ügyeit is a megyei földbirtokrendező tanács hatáskörébe utalták. Kivétel volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, melynek területén a földművelésügyi miniszter 71.800/1945. sz. rendeletével második tanácsot állított fel. 1 Zala megyében ezzel ellentétben két megyei földbirtokrendező tanács működött. A nagykanizsait a zalaegerszegitől megkülönböztetésül II. sz. megyei földbirtokrendező tanácsnak, illetve a megyei földbirtokrendező tanács II. sz. tanácsának hívták. A nagykanizsai tanács létrejöttében több dolog egybeesése játszott közre. Mindenekelőtt az, hogy az akkori Zala megye területe magában foglalta a Balaton északi részét. Az 1945-ös közlekedési viszonyok miatt megközelíteni nagyon nehéz volt. A német pusztítás után a vasűti fővonalak helyreállítása volt elsősorban indokolt katonailag és gazdaságilag. A Zalaegerszeg és Nagykanizsa közötti közlekedés is nagyon körülményes volt A tanács létrejöttében igen komoly szerepe volt Nagykanizsa Nemzeti Bizottságának. Ez a bizottság a megyében legelsőnek alakult meg. A tevékenysége igen széles körű volt. Hatása a résztvevő pártok befolyása miatt nemcsak a környező falvakra terjed ki. hanem még a kanizsai járáson kívüliekre is. Különös figyelmet szentelt az olajiparnak. E mögött azt kell látnunk, hogy az olajipar és a kanizsai munkásság kapcsolata szoros, az akkori megye legnagyobb ipari üzeme már a Kőolajipari Gépgyár volt. A nagykanizsai Nemzeti Bizottság a földreform megvalósítását igen fontos feladatnak tartotta, hiszen a két munkáspárt képviselői: a kommunisták és a szociáldemokraták kezdeményezőkészsége és befolyása mindvégig lényeges eleme volt. A végrehajtáshoz rendelkezésre állt a megfelelő ember is dr. Hámory Zoltán törvényszéki bíró személyében, aki a város földosztásába már 1945 áprilisában bekapcsolódott. Nem közömbös az sem, hogy a városi Nemzeti Bizottság és az orosz katonai parancsnokság között igen jó és közvetlen viszony alakult ki. Az orosz katonai parancsnokság a megalakult II. sz. Megyei Földbirtokrendező Tanácsot támogatta. Többek között működésének tárgyi feltételeihez hozzájárult. 1 Magyar Közlöny, 94. sz. 1945. augusztus 4.
