Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A végrehajtás kezdete Zala megyében
A zalai földosztás történetéhez hozzátartozik, hogy ilyen erők hatására, a nagybirtok uralmának összeomlását az aprófalvak elesett parasztjai nem merték elhinni. A háború még nem ért véget. Féltek attól, hogy a németek visszatérnek, s velük az urak is.Ezért 1945 áprilisában, május elején egyes falvakban kevés volt az igénylő. Pár héttel később, a háború befejezése után számuk megduplázódott vagy megtöbbszöröződött. Az itthon maradt pár száz holdas birtokosokkal 1945 áprilisában a földigénylők és a bizottságok még tárgyalnak, még meghívják a földosztásra, a földosztás előkészítésére. Megengedik, hogy a volt földbirtokos válassza ki a visszamaradó földet, s ezek a tárgyalások még mindkét fél „megegyezésével" záródtak. 1945 áprilisában elemi erővel azokon a nagybirtokokon zajlott le a földosztás, ahol nagyobb összefüggő szántók voltak, ahol több cseléd élt együtt, ahol a falu lakosságának igen kevés földje volt. Mindenekelőtt ott, ahol az igénylők száma nagyobb volt. A végrehajtás radikalizmusát pedig a földigénylő bizottságok összetétele határozta meg. Ezen belül az, hogy mely pártnak milyen befolyása volt a bizottságban. Az előzőekben felvetetteket kísérelhetjük meg a megye községeiben az 1945—46-os események tényszerű bemutatásával bizonyítani. Az első lépésként vizsgáljuk meg a községi földigénylő bizottságok összetételét. A két háború között Zala megyében — mint már említettük — a demokratikus, liberális jellegű szervezkedés elmaradt az alföldi agrárproletáriátusétól. A katolikus egyház kizárólagos uralma miatt katolikus, legitimista befolyás alatt állott a zalai falu. Egyletei, szervezetei szintén katolikusak. Ezek egyben választ adnak arra, hogy 1945 áprilisában olyan széles körű és ellentmondásos elemeket foglal magában egy-egy község földigénylő bizottsága. A demokratikus, haladó hagyományokat, a progresszív politikát képviselőket mindenekelőtt a kommunista eszméket ismerő és követő parasztok jelentették Zalában is. A kommunista befolyás itt sem kisebb, mint az ország más területén. 1917 után az Oroszországban harcolók, a Tanácsköztársaság vörös katonái, a Horthy-korszak kommunista szervezkedésében résztvevők a parasztok előtt nem voltak ismeretlenek. A pacsai sortűz véres eseményeit átélők mind-mind alkalmasak voltak arra, hogy a demokratikus forradalom harcosai és következetes végrehajtói legyenek. Ezek az emberek voltak azok, akik a nem odavaló elemeket már 1945 nyarán kezdték kiszorítani a földigénylő bizottságokból, és földigényüket is felülvizsgálván, sok esetben a földtől is megfosztották őket. 1946-ban a reakció támadására még szorosabban fogtak össze a reform végrehajtása és befejezése érdekében. Ők a továbblépés szószólói, és a szövetkezetek létrehozását szorgalmazzák már 1945 végén. A községi földigénylő bizottságok tagjainak többségét — zalai viszonyok között is — az agrárproletárok, az ötholdas törpebirtokosok, a cselédek alkotják. Szép számmal akadt olyan KFB, amelynek tagjai kizárólag az említett parasztrétegekből álltak. Néhányat külön is érdemes kiemelni. Bocska KFB 6 tagja közül 2 hold 300 négyszögöl birtokot bíró volt a legvagyonosabb, és
