Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

A végrehajtás kezdete Zala megyében

mint az együttműködés alapfeltételét követelték. Ez pedig 1945 áprilisában nemcsak a demokratikus átalakulás feltételei, hanem a fasizmus elleni harc, az antifasiszta egységfront kiszélesítésének feladatai közé tartozott. Erről a szovjet hadvezetés katonapolitikai okok miatt sem mondhatott le. Ezért Zalában a földosztás hirdetői, a földosztás első szervezői az itt maradt katonai állomásparancsnokságok, a megyei és járási székhelyekről közigazgatási kapcsolatokat kereső tisztek és katonák voltak. Ebből viszont az következett, hogy ők a radikális földosztás hívei politikai és katonai meggondolásból. Ezért nem véletlen az a jelenség, hogy a földosztás sürgetése, annak menete, az igénybevehető föld nagysága és a vetésterületek figyelemmel kísérése oly gyakori a felszabadulást követő első hetekben. Néhány konkrét tényt is idézünk. A szovjet katonai parancsnokság törekedett arra, hogy a földosztás Zalában is gyorsan befejeződjék. Ezért például a földigénylők összeírását április 24-ére kérte a községektől. ,.A tegnapi nap folyamán ez ügyben kint volt nálam Zala vármegye főispánja, újabb orosz katonai parancsnokok, kik ugyancsak elrendelték, hogy a legkomolyabban meg kell kezdeni és 24-ére pedig be kell fejezni az összes munkálatokat." (ti. az igénylő- és birtok összeírásokat.) 3 Arról is tudomásunk van, hogy a földosztási tájékoztatót a jegyzőkhöz eljuttatták már április közepén, azt is tudjuk, hogy a jegyzők nem olvasták el gondosan. A rendelet még nem jutott el a főszolgabírókhoz. Erre vonatkozóan a következőket írja: ..Az Orosz Katonai Parancsnokság elrendelte azt is, hogy az igényjogosultakat írassam össze. Parancsnoksággal közöltem, hogy a tájékoztató hivatkozik egy rendeletre ugyan, melyet nem ismerek, hogy a rendeletet velem közöljék, de nekik sincs meg. Az Orosz Katonai Parancsnokság akként rendelkezett, hogy a rendeletet ismerem vagy nem ismerem, az igényjogosultakat írassuk össze, legfeljebb, ha olyanok is lesznek benne, akik nem jogosultak arra, azt majd a bizottság később törli."

4 Ebből látható, hogy a szovjet parancsnokság a földreform végrehajtásában politikai célt látott, a fasiszta erők gyengítését, az antifasiszta erők tömörítését. Ugyanakkor nem a rendeletet, hanem a tényt akarja, hiszen a háború még folyik, még nem ért véget, az antifasiszta frontot,szélesíteni, a hátország gazdasági és politikai szilárdságát pedig minden erővel erősíteni kellett. 1945. április közepén már tudni akarja a parancsnokság, hogy a járás illetve a megye területén mennyi földet vettek igénybe, mennyi az elkobzott birtok területe, hány hold földet osztottak ki a parasztok között stb. így 1945. május 9-én a novai járás főszolgabírája jelentést ad az igénybe vett birtokok számáról és területéről, a juttatottak számáról, a kiosztott föld nagyságáról, a községek, illetve az állam tulajdonába vett erdőkről.

5 A kimutatások természetesen nem pontosak. Az ugyanazon jelentés I. és III. kimutatásának azonos kérdéseire adott válaszok sem egyezőek. Nem csoda, hogy az orosz 3 Letenyei főszolgabíró körlevele, 1945. április 22. Zalaegerszegi Földhivatal Nagykanizsai Kirendeltsége iratai. (A továbbiakban: Nagykanizsai Földhivatal iratai — NFI.) 139/1945. sz. Zml. .Ii.,:, 4 Uo. A főszolgabíró 1945. április 16-i levele. 5 Novai főszolgabírói íratok. A főszolgabíró 1945. május 9-i jelentése, 161/1945. Zml.