Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt
A falvakat is elzárta a világtól, de egymástól is. így létüket, fejlődésüket 1945-ig dötően meghatározta. Az ebből fakadó anyagi szegénységet a szellemi és politikai elmaradottság csak tetézte. Hasonló körülményekkel találkozunk a megye más területén, a kisebb birtokosok uralta járásokban is. Ugyancsak ezt tapasztaljuk a fejlettebb szervezésű és gazdálkodású egyházi birtokokon. Vizsgáljuk meg az utóbbit két egyházi birtokon, a Budapesti Központi Papnevelde és a nagykapornaki jezsuita apátság birtokán, valamint nézzük meg az itt élő paraszti birtok viszonyait. A Budapesti Központi Papnevelde nyolcezer holdat meghaladó birtokán intenzivebb a gazdálkodás, mint pédául az Eszterházyak uralta területeken. A földművelés az állattenyésztés a hatáskörükbe eső falvak gazdálkodásán is nyomot hagyott. így Kiskomárom, Galambok és Zalakaros paraszti gazdálkodására gyakorolt hatásuk kimutatható. A Papnevelde birtokainak kataszteri jövedelme a járási átlag alatt maradt 1,68 koronával, a községénél pedig 2,23 aranykoronával alacsonyabb. Az ellenforradalmi korszakban egyetlen javadalmas jezsuita apátság Zala megyében Nagykapornakon volt. A környező falvakra is kiterjedő négyezer holdas gazdaság kataszteri jövedelme holdanként 4,71 aranykorona volt. Ugyanakkor a birtok fekvése szerinti járásokban 8,52 és 9,72 aranykorona volt. A jezsuita birtok által érintett községekben viszont 10,3 korona. A jezsuiták birtokán fejlett gazdálkodás folyt. Erre utal az is, hogy 1919-ben a létrehozott termelőszövetkezet a felszerelések között átvett kaszáló-, kévekötő-, szénagyűjtő- és műtrágyaszóró gépet is. 29 Mindezekből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a zalai mezőgazdaság elmaradottabb viszonyokat tükröz az országos átlagnál. A lakosság zöme ugyanakkor a mezőgazdaságból él. A hatalmas erdőbirtokok léte korlátozza az amúgy is szűkös kereseti lehetőségeket. Zalában még cseléd sem lehetett mindenki. A birtok művelési ágazataiban jelentős szerepe van az erdő mellett a legelőnek, amint azt szintén láttuk az előzőekben. A földreform végrehajtása során ezekből az egyéni juttatás igen elenyésző. Az erdő az állam kezébe, a legelők pedig a községi közbirtokosságok irányítása alá jutnak. A földigénylők nagy számából következett — hiszen a falvak paraszti lakosságának döntő többsége a törvény szerint jogosult —, hogy a földért vivott harc erős volt. A küzdelem eredményeképpen a kisebb, rendelet által nem érintett földekre is kiterjedt az igény. Sőt a gazdag paraszti birtokot sem kímélték, ugyanúgy, mint az értelmiségiek birtokát sem. Az előzmények és gazdasági viszonyok rövid és vázlatos áttekintése után vizsgáljuk meg a zalai földreform gyakorlati végrehajtását és annak jellegzetességeit. 29 A nagykapornaki apátság iratai. Kommün. 37—11. Zml.
