Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

Ez viszont arra enged következtetni, hogy az állattartáshoz a más művelési ágakban kapott melléktermékeknek kellett bizonyos szerepet játszani (pl. az alom egy részét az erdőből hordott leveles adta, míg másutt az alomnak szalmát használtak, Zalában szerepe volt az állatok etetésében.) Mindezek ellenére megállapíthatjuk, hogy az állatállomány Zala megyében sűrű. Ugyanakkor minőségileg gyenge, ahogy azt már az előzőekben megállapítottuk. A minőség javításának feltétele egy széles piac kialakulása lehetett volna. Ezt még az Osztrák—Magyar Monarchia mint belső piac biztosította. Ezért 1911-ig van fejlődés. Azután a szarvasmarha, a ló és a juh állomány fejlődése megállt sőt jelentősen visszaesett. Az új államok gazdaságpolitikája nem kedvezett a mezőgazdasági kivitelnek. A talaj termelőerejének egyik fontos feltétele a trágyázás. A magas állatállományból arra lehetne következtetni, hogy a trágyázott terület nagysága az országos átlagnál magasabb. Az összehasonlítások azonban mást mutatnak. 1935-ben az egyes járásokban a trágyázott terület, ebből a szántó és a rét aránya, valamint a területre jutó állatállomány egybevetése az alábbiakat tükrözi. Egy kat. összes Ebből % összes Ebből % összes nom szántóra terület trá% szántó trászarvasjutu kat. h. kat. h. kat. h. kat. h. marha és szarvasló marha és ló Lenti járás 62 404 5 572 8,9 25 161 5 397 21,4 12 755 1,97 Letenyei járás 79 374 7 043 8,8 31,441 6 539 20,8 14 549 2,16 Nagykanizsai járás 87 317 9 568 10,9 38 388 8 113 21,1 20 330 1,88 Novai járás 60 474 5 570 9,2 27140 5 376 19,8 12 141 2,23 Pacsai járás 75 964 8 873 11,6 36 655 7 447 20,3 18 738 1,95 Zalaegerszegi 20,3 1,95 járás 99 088 10 591 10,6 52 692 10 392 19,7 24 508 2,15 Zaiaszentgróti 10,6 járás 46 224 6 887 14.8 25 021 5 982 23,9 12 317 2,03 Somogyból átkerült községek 30 959 3 209 10,3 15 229 2 987 19,6 5 753 2,64 Vasmegyéből 10,3 19,6 2,64 átkerült községek 6 872 1 000 14,5 3 816 915 23,9 1 766 2,16 Nagykanizsa város 12 693 2 376 18,7 4 140 1 621 39,1 2 882 1,43 Zalaegerszeg város 6 071 1 027 16,9 2 983 816 27,3 1 411 2,11 Zala megye 657 440 61 707 10,8 262 666 55 785 21,2 127 250 2,06 Dunántúl 6 375 965 990 093 15,5 3 656 651 929 422 25,4 1 275 512 2,8 Magyarország 16 081 844 2 346 484 14,5 9 762 974 2 226 335 22,8 2 805 636 3,4 A művelési ágakból következik, hogy az országos, a dunántúli és megyén belül a trágyázott terület aránya változó, és pedig a zalai viszonyok kisebb százalékot mutattak. Az összes szántó és ebből a trágyázott terület aránya azon-