Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A reform következménye
A REFORM KÖVETKEZMÉNYE A földreform végrehajtása megváltoztatta a megye birtokstruktúráját. Széttörte azokat a birtokcsoportokat, amelyek a zalai parasztság évszázados nyomorának és elmaradottságának alapját és a fejlődés gátját képezték. A reform végrehajtása a megye lakosságának felét közvetlenül érintette, éppen ezért méltán mondhatjuk forradalomnak, forradalmi változásnak. A földreform végrehajtása annak a demokratikus átalakulásnak a kezdete, amely Zala megyében is a mai gazdasági és társadalmi eredményekhez vezetett. A reform során földhöz jutottak száma 22 713 fő Házat kapott 485 fő Házhelyet kapott 6678 fő A házhely és ház juttatásban részesültek nagyobb része földet is kapott. Mégis a házhely osztásból részesültek közül mintegy 2000—2200 személy nem földmüveléssel foglalkozott (munkás, kisiparos, alkalmazott, értelmiségi). Az őstermelők közül 17 146 személy kapott a reform során földet, akik családtagjaikkal együtt összesen 70 583 főt tettek ki. Az egy parasztgazdaságra átlagosan 4.12 főt számítottak. Ha a gazdaság nélküliek 2644 főt számláló csoportját és csak házhely osztásban részesültek kisebb részét vesszük számításba, joggal állapíthatjuk meg, hogy a földreform a megye lakosságának ötven százalékát érintette. A zalai birtokviszonyokból következett, hogy az igénylők és az igényjogosultak tábora nagy volt. A tényleges juttatottak száma a kevés föld miatt ennél lényegesen kevesebb volt. A juttatásban nem részesültek legalább egy időre szintén bekapcsolódtak a reform eseményeibe. A földreform során juttatásban részesültek aránya Dunántúlon 8,5% volt, addig ez az arány Zalában ennél magasabb volt, 8,6%. A dunántúli megyék közül Fejér, Győr-Sopron, Somogy és Tolna megelőzte Zalát, Komárom, Vas, Veszprém és Baranya pedig mögötte maradt. Ezek után azt várnánk, hogy a parasztok kezébe került föld nagysága, mennyisége alapján Zala megye legalább közepes helyet foglalt el. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy Zala a dunántúli megyék részesedése mögött volt. Pontosabban az utolsó helyre került. Országos viszonyokhoz képest is kedvezőtlen Zala helyzete. Ezt a gazdaságok nagyságcsoportja szerinti országos és dunántúli megoszlásának a zalaival való összehasonlítása is bizonyítja. 1 1949. évi népszámlálás. 2. részletes mezőgazdasági eredmények. »4—85. 1.
