Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Paraszt panaszok
Az ügy ezzel nem zárult le. Atrocitásokra is sor került. Erről Mihalik számolt be az OFT-hez küldött levelében. A KFB volt elnökének beverték a fejét, a polgármesternek menekülnie kellett a városból. A tény sajnálatos, különösen akkor, ha az OFT-hoz küldött levelére a következőket írta fel valaki: „Nyilván értelmetlen, s alá nem írt beadvány, Irattárba!" 82 Nagykanizsán ugyanezt nehezebben tették meg. Csak akkor, amikor az illető Keresztény Demokratikus Munkás Párt országos megalakítójának nevezte magát. 83 A tények és lehetőségek Nagykanizsán mást mutattak és követeltek. Elsősorban nem volt 1200—1500 igénylő. 1946 decemberében a Megyei Tanács mindössze 201 személy igényét tudta szentesíteni. 8 ' 1 Az új bizottság sem tudta a dolgokat mindenki kedvére megoldani. Tevékenységéért ugyanúgy önkény eskedéssel vádolták. Igaz, önhatalmúlag járt el, amikor lebontatta a major épületeit. Amikor felelősségre vonták, azt állította, hogy az épület ledőlt, ismeretlen tettesek elvitték a cserepet. Csak az a különös, hogy az összedőlt épületben nem maradhat meg épségben a cserép, de a bizottságot ilyen dolgok nem zavarták. 85 A házhely kérdésben az egyetlen járható utat a polgármester helyettese jelölte meg, amikor bérházszerű emeletes munkás- és öröklakások építését javasolta. A telket az alsó plébánia kertjéből látta kialakíthatónak, ahogy az később megvalósult. 86 A tervet a Megyei Tanács is támogatta. A helyi földigénylő bizottság elnöke, Dene József ugyanakkor elutasította, mert „ . . . nem tartja demokratikus elgondolásnak a bérkaszárnyák szaporítását," s bejelentette, hogy a „plébánia telkét egyenlőre öröklakás céljára nem veszi igénybe". 87 Végezetül a földreform végrehajtásánál nagyobb tétről volt szó. A két munkáspárt és a kisgazdapárt közötti küzdelmeket takarta. A város lakosságának többségét — mint láttuk mégsem érintette. A két munkáspárt küzdelme erős, hiszen mindkettő hagyományokkal rendelkezett a városban. Mai szemmel vizsgálva az eseményeket jelentéktelennek tűnnek, de 1945—47-ben más a helyzet. A földosztás, az újjáépítés, az országgyűlési választások, a baloldali blokk küzdelme, a föld visszavételének megakadályozása, az infláció megfékezése és a stabilizáció megteremtése mind olyan politikai területet adott, amelyben a pártok egymás elleni harcában kovácsolódott az egység és lehetőség, mely a proletárdiktatúra megteremtését eredményezte 1948-ban. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a háborús veszteségek és sérülések nagyok voltak. A háborúban borzalmas körülmények között pusztult el a város háromezer lakója, minden tizedik ember. A gyűlölet és a gyanakvás azért erősebb volt, mint másutt. Ez a politikai tisztánlátást is zavarta, mely az őszinte pártpolitikai életet is akadályozta. Nem foghatjuk fel másképpen azt az eseményt sem, hogy a megyében csak Nagykanizsán fordult elő, hogy a MKP-re leadott szavazatok száma alatta maradt a nyilvántartott taglétszámnak. 83 82 Mihalik Kálmán levele az OFT-hez. Ш4. március 29. OF—1946/32OT1. Nagykanizsa sz. 83 Mihalik Kálmán, levele. NFI. 12. cs. Nagykanizsa. Zml. s'. jyiT határozata. 194©. december 16. NFI. 12. cs. Nagykanizsa. 85 Uo. Uo. KFB levele. 1946. augusztus 4. és 22. Zml. 86 Uo. A polgármester-helyettes javaslata. 1946. március 13. 87 Uo. Dene József levele. 1946. május 2. Zml. s Tanulmányok Zala megyéről. Zalaegerszeg, 1970.
