Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Paraszt panaszok
Az iparosok igényének visszavonása irányába hatott Gyergyák Sándor panasza, aki V2 hold szántó és 400 négyszögöl rét visszavétele miatt panaszkodott. Védekezése, hogy gazdagabbak is kaptak földet. Felsorolt Maort munkást, cigányprímást, téglásmestert kőművest, stb, akinek osztottak földet. Ugyanakkorra a volt nyilasok földigényt jelentettek be. Az egyik volt nyilas így írt: ,,A 600/1945. M. E. sz. rendelet értelmében eszközölt földigénylők során engem, mint volt nyilaskeresztes párt tagját figyelmen kívül hagytak, a rendelet helytelen értelmezése folyta n." Miután vagyoni viszonyaim a juttatást méltányossá teszik, tisztelettel kérem a fenti kérelem teljesítését." A másik nyilas pedig a következőket írta: „Igénylésem már 1945. év tavaszán előterjesztettem, akkor azonban a bizottság azt figyelembe nem vette az előző rendszerben történt exponáltságom miatt." 18 1946. januárjában a Megyei Földbirtokrendező Tanács négy nyilas vagyonelkobzását mellőzte. 19 Az elöljáróság, amikor kézbe vette a földosztást, az UFOSZ-szal és a két munkáspárttal ellentétben Galácz József juttatásának visszaadását javasolta.0 Galácz még ezek után is Nemzeti Bizottság részéről mint vezető tevékenykedik Letenye érdekében.' 21 . Az események mögött nem nehéz megtalálni az 1945-ös választások után kiéleződő politikai küzdelmeket. A paraszt panaszok között szerepelnek olyanok is, melyekben kifogásolják a volt uradalmi tisztségviselők és volt bérlők juttatását. Ezek egyik sajátossága, hogy az illetők birtokviszonyairól elég jól tájékozottak a panaszosok, még azokban az esetekben is, ha a birtokuk a község, sőt a járás vagy a megye határán kívül is fekszik, ha a birtok éppenséggel a feleség tulajdona volt. Olasz János, gutorföldi 7 gyermekes család sarja, azt panaszolja, hogy apja csak 6 holdat kapott. A volt bérlő, Sipos Géza 15 hold juttatásban részesült azután, hogy az ő szülei igényét föld hiánya miatt utasították el. A bérlő gyermektelen volt. s feleségének Barabásszegen 70 holdas birtoka volt. 22 Hatalmaskodás és visszaélés is előfordult a végrehajtás során a földigénylő bizottság egy-egy tagja részéről. Ezeknek a panaszoknak az indítékai sokszor egyéni hangvételűek és beállítottságúak. Többsége a kivizsgálás során megbékéléssel vagy egészen kevés birtokkorrekcióval megoldódott. Más részük mögött valós sérelmek álltak. A hatalmaskodás ellen viszont sok esetben a juttatottak kisebb-nagyobb közössége emelt panaszt. Itt minden esetben tényleges korrekcióra lett volna szükség. Néha ezeket is sikerült látszatintézkedéssel megoldani. A rendelet szellemét durván sértő esetekben a Megyei Tanácsok adtak segítséget, vagy a radikálisabb eljárástól sem riadtak vissza: rendőrség igénybevétele, az elnök vagy a bizottság leváltása. Zalacsány községben az elnök ellen tett panaszt Csertán Ferenc és a bizottság három tagja, hogy az 1945. évi termés eredményeiből egyeseket illeték18 Uo. Gyergyák Sándor panasza. 1946. július 5. Zml. 19 Uo. MT határozata. 1946. január 8. Zml. 30 Uo. Jegyzőkönyv. 1947. október 21. Zml. 21 Uo. N*B és UFOSZ levele. 1947. december 22. Zml. 23 Olasz János panasza. 1945. november 20. ZFI. i. cs. Elnöki. G-utoríölde. Zml.
