Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Községi elöljáróságok és egymás közötti vitáik - Erdőgazdasági igények

A községi elöljáróságok megszervezése, tevékenységük kiszélesítése Zalában az 1945-ös országgyűlési választások után és 1946 elején következett be. Ennek politikai magyarázata nagyon világos. A háttérbe szoruló polgári és régi közigazgatási erők, a jómódú parasztok elérkezettnek látták az időt a paszszivitásból való kilépésre. Ebből következik, hogy 1945 végén, 1946 elején egyre gyakrabban fordulnak elő olyan iratok, amikor a községi elöljáróság kezdeményez, amikor a községi földigénylő bizottság és az elöljáróság tárgyal, sőt közös platformot dolgoz ki egyes kérdésekben. Ez mindenekelőtt a közbirtokossági erdők létesítésére irányuló törekvésben jelentkezett. Az elmondottak bizonyítására vizsgáljuk meg a konkrét eseteket. Az egyébként dinamikus és következetes, szinte az erőszakosságig eljutott fityeházi KFB, amikor meg akarta szerezni szepetneki határban levő halastó körüli réteket, a kérelmet alátámasztja szociális helyzetére utaló tényekkel, és aláíratja a községi bíróval is.

1 Csapin a községi elöljáróság és az UFOSZ 1947. februárjában tiltakozót l Tóth László juttatása ellen, akinek 12 hold várható öröksége volt és kapott három és fél holdat. A másik fő érvük, hogy vitéz volt.

2 Természetesen a községi elöljáróság általában nem ilyen pozitív szerepet tölt be. Érdekeit, illetve a jobb módú parasztok érdekeit szolgálta, képviselte. Darabos Lajost, a bagolasánci KFB elnökét az őt ért támadásokkal szemben Somogy vármegye Földbirtokrendező Tanácsa védte meg. „Nyomatékosan leszögezi a Megyei Tanács, hogy sem a községi elöljáróságnak sem a nevezett bizottságnak a földreform kérdésében nincs hatásköre, és a községi földigénylő bizottság neki felelősséggel nem tartozik." A községi elöljáróságok több esetben a KFB-vel együtt arra törekednek, hogy több földet szerzzenek — lehetőleg az államnak jutott erdők rovására. Amikor például Beleznán házhelyigények merültek fel, a Megyei Tanácsnak az volt a javaslata, hogy a faluval érintkező legelőből szakítsanak ki területet. A legelőtársulat tiltakozott, jóllehet a földosztás során 82 kat. hold legelőt kapott. A házhelyre alkalmas legelőterület igaz régi községi birtok. Ezért is állnak szemben a módosabb gazdák, hogy a juttatást megakadályozzák. Ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztériumhoz fordultak, hogy a, községtől távol eső, volt Zichy-erdőbirtokból kapjanak 19,4 kat. holdat házhelyre. Ezt viszont a minisztérium nem teljesítette.

3 Amikor házhelyek céljára végül 24 holdat a község gazdáitól csereingatlan ellenében kívántak igénybe venni, az érintettek fellebbezést adtak be. Muraszemenye földreformjának végrehajtásában a régi közigazgatási emberek szerepe több éven át meg-megújult, előtérbe került, vagy legalábbis zavart okozott, elégedetlenség felszításához vezetett. A szomszédos falvakkal együtt 1945. április 22-én közös gyűlést szervez a KFB Muraszemenyén, amelyen ott vannak a községi bírók is/' Ugyancsak ilyen összetételben üléseznek 1945. június 16-án, amikor az erdőgondnokság levelét tárgyalják, amely konvenciós erdőgazdasági dolgozókról szól és illet1 KFB kérelme az MT-tól. NFI. 5. cs. Fityeháza. Zml. 2 A községi elöljáróság és az UFOSZ tiltakozása. 1947. iebruár 26. NFI. 5. cs Csapi Zml :l Házhelyigény, s MF. Belezna. Zml. '• KFB jegyzőkönyve. 1945. április 22. NFI. 20. cs. Muraszemenye. Zml.